Londonban már a hét elején értesülések terjedtek el arról, hogy a kormány részesedés fejében, az adófizetők pénzéből készül tőkepótlást nyújtani a brit bankoknak. A hírek szerint hetek óta formálódó terv kedd estére összeállt. Gordon Brown miniszterelnök aznap este a Downing Street-i kormányfői hivatalban soron kívüli megbeszélést tartott pénzügyminiszterével, Alistair Darlinggal, valamint Mervyn Kinggel, a Bank of England kormányzójával és Lord Turnerrel, a pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) elnökével.
A BBC értesülése szerint a találkozón két fő elemből álló csomagterv körvonalazódott: a kormány a költségvetésből juttat tőkeinjekciót a bankrendszernek, felélesztendő a teljesen befagyott hitelpiacot, emellett egy további, készenléti mechanizmust is létrehoz, biztosítandó, hogy a bankoknak az egyszeri tőkejuttatás után is legyen készpénzforrásuk a napi működéshez.
A találkozó előzményeként kedden is folytatódott a bankok kivéreztetése a Londoni Értéktőzsdén, miután elterjedt az a hír, hogy három brit nagybank, a Royal Bank of Scotland, a Lloyds TSB és a Barclays egyenként 15 milliárd font (4500 milliárd forint) állami tőkepótlást kért a brit pénzügyminiszterrel és a jegybank vezetőjével tartott előző napi tanácskozáson.
A találkozó tényét hivatalos helyről nem cáfolták, de az érintett bankok kedden visszautasították azt az értesülést, hogy egyénenkénti tőkejuttatást kértek volna. A megbeszélésen valószínűleg a szerdán kihirdetendő általános állami mentőcsomag részleteit vitatták meg.
A piaci hangulatot azonban nem javította, hogy keddig semmilyen részlet nem hangzott el hivatalosan a készülő tervről.
Alistair Darling pénzügyminiszter már hétfőn, a nyári szünet utáni első parlamenti ülésen feszült figyelemmel várt beszámolót tartott a bankrendszerről, de e felszólalásában sem említett semmiféle konkrétumot a tervezett lépésekről.
A The Daily Telegraph keddi kimutatása szerint a 11 perces pénzügyminiszteri felszólalás kezdete és vége között 20 milliárd fontot zuhant a londoni tőzsdén jegyzett vállalatok összesített piaci tőkeértéke. A tőzsde irányadó FTSE-100-as árfolyamindexe aznap végül minden idők legnagyobb pontveszteségével, 391 pontos, csaknem 8 százalékos mínuszban zárt, és a kedd esti zárásra csak 0,35 százalékot nyert vissza.
A brit nagybankok papírjai kedden is nagyot zuhantak. A Royal Bank of Scotland vesztesége 39,23 százalék volt zárásra – ezt a pénzintézetet a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő leértékelte -, miután a bank már előző nap is 20 százalékot vesztett. Ennél is többet, 41,54 százalékot vesztett piaci értékéből kedden a megrendült helyzetű HBOS jelzálogkölcsönző, amelynek átvételéről a Lloyds TSB tárgyal hetek óta, a tranzakció sorsáról azonban egy ideje semmi nem tudható.
Tovább fokozta a piaci idegességet, hogy az egyik izlandi nagybank brit érdekeltsége keddtől leállította a betétek kifizetését és új betétek felvételét, miután az anyavállalatot az izlandi kormány csődgondnokság alá helyezte. Ez az első eset a banki válság terjedése óta, hogy brit lakossági betétesek nem jutnak hozzá megtakarításaikhoz.
A brit kormány a korábbi 35 ezer fontról épp most emelte 50 ezer fontra (15 millió forintra), illetve társszámlák esetén 100 ezer fontra az államilag garantált bankbetétek összegét.
A hatósági várakozások szerint valószínűtlen, hogy az izlandi bankérdekeltség, az Icesave brit betéteseit veszteség éri, de a fizetésképtelenség kimondása esetén az ügyfeleknek külön kell kérelmezniük a kártalanítást.
