“A szükségállapot bevezetése volt az egyetlen megoldás, hogy megmentsük a (lengyel) gazdaságot az összeomlástól” – jelentette ki a ma 85 éves egykori államfő, folytatva 200 oldalt kitevő védekezésének ismertetését.
A termeléskiesésre visszavezethető nyersanyaghiány miatt a lengyel gazdaság az összeomlás szélén állt – mondta az 1980 nyarán alakult antikommunista Szolidaritás szakszervezet sztrájkjaira utalva. A hőerőművekben már csak néhány napra elegendő széntartalék maradt, hiány volt meleg alsóneműből és női harisnyából, miközben keménynek ígérkezett a tél – sorolta.
Jaruzelski ellen a nácizmus és kommunizmus bűntetteit vizsgáló, ügyészi jogosítványokkal is rendelkező lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) kezdeményezésére indult per. Ügyében hivatalosan 2007 áprilisában emeltek vádat “kommunista bűncselekmény elkövetése” címén. Ha a bíróság bűnösnek találja, akár 10 évig tartó szabadságvesztést is kiszabhat rá.
Jaruzelski múlt heti, a perben első ízben tett részletes, tartalmi kérdéseket érintő nyilatkozatában visszautasította az ellene felhozott vádakat. Azt mondta, hogy a szükségállapot bevezetése drámaian nehéz döntés volt, kényszerhelyzetben született, és lehetővé tette egy “kivédhetetlen katasztrófa” elkerülését. Jaruzelski szerint a szükségállapottal megmentették Lengyelországot a szovjet beavatkozástól.
A lengyelországi szükségállapot idején – 1981 decembere és 1983 júliusa között – több tucat embert megöltek, százakat bebörtönöztek, körülbelül tízezer embert internáltak és betiltották a Szolidaritás szakszervezetet.
