Nagyvilág

Vitáznak a válságról a legfejlettebb uniós országok vezetői

Megkezdődött a világ fejlett ipari államait tömörítő Nyolcak (G8) négy európai tagjának mini csúcstalálkozója Párizsban, amelynek célja: összehangolt európai fellépést és közös válaszokat kialakítani a globális pénzügyi válsággal szemben.

Az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó francia elnök, Nicolas Sarkozy meghívására szombaton a francia elnöki hivatalba, az Elysée-palotába látogatott Angela Merkel német kancellár, Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök és Gordon Brown brit kormányfő.

A megbeszélésen részt vesz José Manuel Barroso, az Európai Bizottság, Jean-Claude Juncker, az eurocsoport és Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is.

Konkrét intézkedések bejelentése nem várható; a találkozó legfőbb célja az egyeztetés, valamint a piacok és a közvélemény számára világos politikai üzenet megfogalmazása a pénzügyi válság leküzdését illetően.

Globális kérdésekre globális válaszok

“Globális problémára globális választ kell adni a mai világban. Európának meg kell mutatnia, hogy szándékában áll megoldást találni. Ez mindenkit meg fog nyugtatni” – jelentette ki Sarkozy a megbeszélés előtt.

Angela Merkel hangoztatta: “az európai államoknak felelősséget kell vállalniuk, de azoknak is, akik a károkat okozták … Azt fogjuk megvitatni, hogy milyen további megelőző mechanizmusok életbe léptetésére van szükség. A legteljesebb mértékben egyetértünk abban, hogy úgy kell cselekednünk, hogy ez többé ne fordulhasson elő”.

Sarkozy délelőtt hivatalában egyeztetett Dominique Strauss-Kahnnal, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőjével. A megbeszélés után Strauss-Kahn elmondta: a piacoknak tudniuk kell, hogy az európaiak nem külön-külön, csak önmagukra gondolva cselekednek, hanem képesek együttesen fellépni.

Az IMF vezetője szerint a bankok vesztesége sokkal jelentősebb, mint amennyire előzetesen lehetett számítani, de számadatokkal nem szolgált. A washingtoni székhelyű intézet hivatalos adatai szerint a globális pénzügyi válság mindent összeadva eddig 1,3 ezer milliárd dollárjába került a pénzügyi intézményeknek.

Az amerikai Paulson-terv mintájára egy közös európai mentőalap ötletét először Christine Lagarde francia gazdasági miniszter vetette fel nyilvánosan egy német lapban csütörtökön megjelent interjúban. A francia sajtó azt is tudni vélte, hogy ennek össze 300 milliárd euróra rúgna.

Vita a garanciaalapról

Angela Merkel német kancellár azonban kizárta annak lehetőségét, hogy a bankok biankó csekket kaphassanak attól függetlenül, hogy felelősek-e vagy sem a kialakult helyzetért. Berlin azon az állásponton van, hogy minden esetet külön-külön kell megvizsgálni. Az Európai Központi Bank vezetője sem tartja szükségesnek egy európai garanciaalap létrehozását.

Gordon Brown brit miniszterelnök Párizsba érkezése előtt viszont közölte: a kisvállalkozások megsegítésére a minicsúcson 12 milliárd font (15,3 milliárd euró) értékű európai alapra kíván javaslatot tenni európai partnereinek.

Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke egy madridi gazdasági konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a “G4-ek” Párizsban csak javaslatokat fogalmazhatnak meg, az érdemi döntésekről a 27 uniós tagállamnak együtt kell majd határoznia.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik