Pavol Hrusovsky, az ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke szerint “sem önkormányzati, sem kulturális, sem oktatási autonómia nem lehetséges”. Hrusovsky arra reagált, hogy Csáky Pál és Tőkés László egy héttel ezelőtti nem hivatalos találkozója után olyan közlés látott napvilágot, miszerint a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, az egyébként autonómiát szorgalmazó püspökkel, az Európai Parlament képviselőjével “elméleti síkon” az autonómiáról is eszmét cserélt. A média első értelmezései szerint Csáky “bejelentette” az autonómiát, mi több, “kis szlovákiai magyar parlament” szükségességéről beszélt.
Csak riogatás?
Noha Csáky szerint ebből azért keletkezett egyfajta “provinciális cirkusz”, mert a véleményformáló szlovák sajtó és a szlovák kormánykoalíció “bedőlt három újságíró provokációjának”, a szlovák politikai közeg erre még hangosabb “autonómiázásba” kezdett, miközben magyar részről továbbra sem hangzanak el autonómiát szorgalmazó vélemények.
A “magyar autonómiáról” továbbra is csak a szlovák politikusok beszélnek. Elemzők szerint az ilyen riogatás hoz a legtöbbet a szlovák pártok konyhájára.
A szombati rádiós vitaműsorban a Robert Fico pártjához (Smer-SD) tartozó parlamenti alelnök, Míroslav Cíz úgy vélekedett, hogy a határon túli magyarok radikalizálódnak, s úgymond a radikalizálódás alá a Magyar Köztársaság politikája adja a lovat.
Politikai attakról beszélnek
Cíz a Kárpát-medenciai Magyar Képviselők Fórumára (KMAT) utalva közönséges “politikai attaknak” nevezte, hogy bizonyos “közszolgálati természetű” magyarországi intézmények “más országok magyar nemzetiségű polgárainak a politikai integrációjára” szánják el magukat, igyekeznek megvalósítani “a magyarok nemzetegyesítését célzó” törekvéseket.
Az ellenzéki Hrusovsky szerint Csáky felvetései “koszovói jelzéseket” tartalmaznak. “Szlovákiában egyetlen olyan (szlovák) párt sem létezik, amely egyetértene azzal, hogy Szlovákia bármely régiójában koszovói típusú autonómia jöjjön létre” – mondta Hrusovsky, aki ellenszegülésre bíztatta hallgatóságát.
