Nagyvilág

Csak lakossági fellépéssel lehet csökkenteni moszkvai függőségünket

A Freedom House (FH) nemzetközi szervezet energiabiztonsági rendezvénysorozatának záró rendezvényén a gazdasági és politikai szempontok után a megújuló forrásokat és az ezek fejlesztéséhez szükséges utakat vizsgálták az energiaszakértők és a diplomaták.

„A kérdést csak komplexen lehet kezelni, a globális veszélyek mellett az egyes országok biztonságára is hatást gyakorol a klíma, az energia, valamint a víz és az élelmiszerek biztonsága, de az előbbi kettő alapvetően meghatározza az utóbbiakat” – vázolta a helyzetet Tom Burke az E3G (Fenntartható Fejlődésért Küzdő Ügynökök) alapító elnöke. Az általános szólamok mellett természetesen konkrét technológiákat is bemutattak.

A szén-dioxid-kibocsátást mérséklő technológiák közül kiemelkedik a norvég kormány programja, amelyben a gáztüzelésű és az olajat használó erőműveknél a gázokat elfogják, és visszavezetik a föld mélyébe. A módszer egyelőre még rendkívül drága (ennek ellenére Norvégiában már 12 éve tesztelik), a Sleipner erőműnél például évi egymillió tonna szén-dioxidot vezetnek vissza a földbe, 1000 méteres mélységbe.

Csak lakossági fellépéssel lehet csökkenteni moszkvai függőségünket 1

„A kibocsátás 90 százalékát lehet így elkerülni, néhány éven belül már sokkal olcsóbb lesz a technológia, ennek ellenére nem mindenhol lehet majd használni, de például a geológiai adottságok Magyarországon lehetővé teszik, hogy így drasztikusan csökkentsék az emissziót” – mondta el Tone Skogen, a norvég energiaügyi tárca helyettes vezetője és hozzátette, hogy a nemzetközi politikának össze kellene fognia és jelentős összegekkel kellene támogatni a technológia exportját elsősorban a harmadik világba (az Egyesült Államok után Kína és a többi feltörekvő ország felelős a szén-dioxid kibocsátás többségéért).

Európa nem egységes

A politikai szint azonban sokszor kevésnek bizonyul. Az Európai Unió programjában például az a grandiózus cél szerepel, hogy 2020-ra a kibocsátást 20 százalékkal csökkentenék, valamint a megújuló energiaforrások részarányát (szél, víz, biomassza, geotermikus, nap stb.) szintén 20 százalékra növelnék. Az FH korábbi rendezvényein az uniós döntéshozási mechanizmusok lassúságát is górcső alá vették az amerikai vezetéssel épülő Nabucco gázvezeték kapcsán – elsősorban néhány ország eltérő érdekei miatt: például Franciaország és Olaszország.

Most néhány olyan modellt mutattak be a szakértők, amelyekkel kiszámították, milyen hatása lesz annak, ha Európa nem tud érdemben lépni a megújuló források növelésében. Ha semmit sem tesznek, 2010-re az energiafogyasztás 30 százalékkal fog nőni, a kibocsátás pedig majdnem a duplája lesz, a mostani felhasználás radikális csökkentése (20-30 százalékos) lenne a legkedvezőbb gazdaságilag és ökológiailag egyaránt.

A nemzetbiztonságot is veszélyezteti a nagy függőség

„Radikálisan kell csökkenteni a fogyasztást és növelni az energiahatékonyságot olyan területeken, mint a tömegközlekedés vagy az épületek korszerűsítése” – vélekedett Lucia Van Geuns a holland alapítású Nemzetközi Energiaprogram vezetője. A globális klímahatások mellett a kelet-európai országokban nemzetbiztonsági szempontból is alapvető fontosságú a keleti, elsősorban moszkvai függőség csökkentése. Ennek egyik útja az alternatív gázvezeték építése, de a közép-ázsiai instabil országok miatt ennek sikere kétséges. A hagyományos olajra és gázra alapuló rendszerek átalakítása lehet csak az igazi hosszú távú megoldás a konferencia szakértői szerint.

Magyarországon például az ELTE fizikusainak számításai alapján az energiafelhasználás 61 százaléka olaj- és gázalapú, és ennek 90 százalékán Moszkva tartja rajta az ujját. A nyugati elemzők szerint Magyarországon a geotermikus és a szélenergia mellett a biomassza hatékonyabb felhasználásában van igazán nagy lehetőség.

Használjuk a geotermikus erőt, de kevés a szélturbina

Az FN megkereste az Energia Klub szakértőjét. „A föld hőjét hasznosító geotermikus energia lassan terjedhet itthon is, a bejelentett tervek szerint egyre több településen kapcsolhatják rá a távhőszolgáltatást” – mondta el Varga Katalin, a szervezet munkatársa. Szentesen (1300) és Hódmezővásárhelyen (3000 lakást és a közintézményeket) például teljesen földhővel fűtik a távfűtéses lakásokat, az ízlandi érdekeltségű PannErgy cég pedig több mint 30 önkormányzattal kötött szerződést és próbafúrásokat is végeznek Észak-Magyarországon, valamint Pécs mellett; a társaság már villamos energia előállítását is tervezi. A MOL pedig az év elején jelentette be geotermikus vállalatának megalapítását.

Kevésbé terjednek a szélturbinák. Jelenleg még csak 63 kerék működik (a magyar villamos ellátás 1 százalékát sem éri el termelésük) és információink szerint 2010-ig is csak további 130 berendezésre adott engedélyt a Magyar Energia Hivatal. „ Elsősorban az a probléma, hogy a MAVIR a rugalmatlan magyar villamosenergia-rendszer miatt nem tudja kezelni a fluktuáló szélenergia-termelést” – tudta meg az FN Varga Katalintól.

A szakértő azt is hozzátette, hogy ha például a gázturbinás erőműveket bevonnák a szabályozásba, vagy fejlődne a meteorológiai szélelőrejelzések pontossága, 2020-ra több mint 1000 MW szélenergia-kapacitás is megvalósulhatna (körülbelül 500 szélkerék).

Biogázban jók vagyunk

Kedvező tendencia viszont, hogy 30 új biogázerőmű épül hamarosan országszerte. “A kis kapacitású, helyi igényekre méretezett biomassza-erőművek egyszerre biztosítják a hő és a villamos energia termelést, és helyi alapanyagokat használnak fel, ez energiabiztonsági szempontból is a legjobb megoldás” – vélekedett a szakértő.

Jelenleg egyébként az ország energia-felhasználásából mindössze 4,9 százalékot tesznek ki a megújuló források, de adottságainak kihasználásával Magyarország a következő évtizedekben közelebb kerülhet az EU 13 százalékos céljához. Ehhez azonban sok esetben a jogszabályi környezet lényeges módosítására van szükség.

—-Halad a Panelprogram—-

Az épületek korszerűsítésében is vannak pozitív jelek. Miskolcon például a Solanova-projektben egy 54 lakásos panelházra szereltek fel kollektorokat, és korszerűsítették a szigetelést. Lakásonként a szerelési költségekkel együtt 300 ezer forintba került a lakóknak mindez, várhatóan 5 év alatt térül meg a fejlesztés a jelenlegi energiaárak mellett. Több forrásból lehet állami és uniós pénzekhez jutni.

Panelházat hőszigetelnek Szombathelyen Forrás:MTI

Panelházat hőszigetelnek Szombathelyen Forrás:MTI

A Nemzeti Energiatakarékossági Programban lakásonként 400 ezer forintig igényelhető vissza nem térítendő támogatás, amelyet nyílászárók cseréjére és szigetelésre is fel lehet használni, valamint speciális hőszivattyúkat is lehet belőlük építeni. Most augusztustól egyébként növelték az igénybe vehető összeget több mint egymillió forintra. A magyar kormány ígéretei szerint egyébként az energiacégek tervezett megsarcolásából befolyó plusszadó egy részét is a panelek korszerűsítésére fordítanák.

„A korszerűsítések és a megújulók támogatása mellett a következő évtizedekben elengedhetetlen lesz a paksi atomerőmű további működtetése, de el kellene gondolkodni a költségeken” –vélekedett Illés Zoltán, a CEU környezeti intézetének igazgatója (a Fidesz egykori környezetvédelmi államtitkára, a parlamenti szakbizottság egykori elnöke), és hozzátette, hogy a költségvetésnek 3000 milliárd forintjába fog kerülni a hosszabbítás.

Ki áll a paksi lobbi mögött?

A gazdasági tárca helyszínen tartózkodó energiaügyekért felelős kollégája nem reagált, csakúgy mint a Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs embere (egy híres sportoló, aki jól beszél oroszul), viszont egy kelet-európai hírügynökség ismeretlen tudósítója (a korábbi rendezvényeken az amerikai előadókkal szállt szembe független újságíróként) véleményezte a bizalmas tranzakciót, szerinte 300 milliárdos összeg tűnt fel az anyagokban, és ennek nagy részét nem a költségvetésnek kellene állnia.

Egy korábbi paksi anyagban egyébként még 170 milliárd szerepel. A rendezvénysorozat előadóit és témáit megtalálhatják a Freedom House honlapján és azt ígérték, hogy hamarosan fent lesz az összes előadás, valamint a kérdések-válaszok képanyaga, a videók és a prezentációk.

A fogyasztók kezében a fegyver

„Rövid távon tehát dúl az energiaháború, hosszabb távon a megújuló források támogatása mellett a lakossági spórolás és tudatosság segíthet csak az európai országoknak” – erre a megállapításra jutott a konferencia több részt vevője. Angliában és Svédországban kutatások szerint például az utóbbi években 15 százalékkal emelkedett azoknak az aránya, akik környezettudatossági okokból kevés húst fogyasztanak (sokkal több termőterületre van szükség az állatok élelmezéséhez).

Az Energia Klub szerint egyébként jelentős megtakarítást lehet elérni egy kis odafigyeléssel. Az elektromos készülékek teljes kikapcsolásával (stand by helyett) például 5-10 százalékos megtakarítás, a fűtés 20-21 fokos beállításával pedig nem kevesebb mint 20 százalékos megtakarítás érhető el, de jó néhány másik módszerrel mindenki tehet kiszolgáltatottságunk csökkentéséért.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik