Nagyvilág

Egyre rosszabb a szlovákiai magyarok helyzete

Az utóbbi időben sok szempontból jelentősen romlott a szlovákiai magyar közösség helyzete, amit a napirenden sorjázó gyűlöletkeltő, szélsőségesen nacionalista, magyar- és kisebbségellenes nyilatkozatok bizonyítanak, s amelyektől Robert Fico kormányfő továbbra sem hajlandó elhatárolódni - nyilatkozta Pozsonyban Tabajdi Csaba és Gurmai Zita, akik az Európai Parlament szocialista frakciója küldöttségének tagjaiként tartózkodtak Pozsonyban.

Pénteken másodszor tett tényfeltáró látogatást Szlovákiában az Európai Parlament szocialista frakciójának Hannes Swoboda vezette munkacsoportja. Tabajdi megállapítása szerint hallgatásával Fico “mintegy kormányzati szinten legitimálja a szélsőséges nézeteket”. Emlékeztet: egy ideje most már nem csak a szélsőjobboldali Ján Slotától, de más szlovák kormánypárti politikusoktól is hallani kisebbségellenes nyilatkozatokat. Ezek pedig érzékelhetően általános kisebbségellenes közhangulatot gerjesztenek.

Félve szólalnak meg magyarul

Hogy ez menyire így van, azt az idén augusztusban nyilvánosságra hozott felmérés riasztó adatai is bizonyítják. A szlovák általános iskolák végzőseinek – 15-16 évesek – 63 százaléka úgy gondolja, hogy a magyarok nyilvános helyen ne, csakis otthon szólaljanak meg magyarul. Ugyanezen korcsoport 37 százaléka “kifejezetten negatívan ítéli meg a magyar kisebbséghez tartozó” polgártársait. Ez rendkívül aggasztó – mondta Tabajdi. Gurmai szerint is elfogadhatatlan, hogy “a magát szociáldemokratának tartó”, Robert Fico vezette legnagyobb kormányerő, a Smer-SD “nem határolódik el az egyre inkább jelenlevő gyűlöletbeszédtől”.

Gurmai szerint a problémára európai és szlovákiai szinten kell megoldást találni. Az európai munkacsoport először 2007 novemberében vizsgálódott azonos céllal Szlovákiában, ahol már akkor is súlyos problémaként érzékelte a feszültséget. Megfigyelők furcsállották, hogy az európai szocialisták ezt követően mégis “megbocsátottak” Fico pártjának, és helyreállították a Smer-SD korábban felfüggesztett megfigyelői státusát. A lépésre 2006-ban azért szánták rá magukat, mert Fico a Ján Slota vezette SNS-t választotta koalíciós partnerének.

Az EP-küldöttség Pozsonyban találkozott a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökével, Csáky Pállal és a külpolitikai kérdéseket felügyelő alelnökkel, Berényi Józseffel. Utóbbi az MTI-nek elmondta: Hannes Swobodát és munkatársait tételesen tájékoztatták a szlovák kormánypolitika egyre aggasztóbbá váló jelenségeinek sorozatáról. A küldöttség ezt követőn Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettessel, Miroslav Cíz parlamenti alelnökkel és Peter Weisszel, Szlovákia leendő budapesti nagykövetével találkozott, majd szlovák publicisták véleményét hallgatta meg egy munkaebéd során. Délután a magyarországi Pilisszentkeresztre indult, végül Göncz Kinga külügyminiszterrel találkozik Budapesten.

Konkrét ügyekben nincs előrelépés

A tapasztalatait summázó Tabajdi elmondta: sajnálatos módon azt kellett tapasztalniuk, hogy a tavalyi vizsgálódás óta “konkrét ügyekben semmilyen előrelépés nem történt”. Súlyos problémaként jelölt meg több olyan jelenséget, amelyek az előző tényfeltárás során még nem mutatkoztak. Megállapítható, hogy a pozsonyi kormány nem tartja be a kisebbségi status quo fenntartására tett vállalásait. Mint mondta, a szlovák kormány kitart a “kettős beszéd” mellett: jónak mondja a magyar-szlovák államközi viszonyt, közben folyamatosan támadja Magyarországot, legújabban azért, mert az MKP képviselői részt vettek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF).

Emiatt Pozsonyban Szlovákia-ellenes tevékenységgel gyanúsítják, s el akarják számoltatni őket, jóllehet Pavol Paska szlovák házelnök a fórum házigazdájánál, Szili Katalinnál részletesen tájékozódhatott volna. “Hogy ezt miért nem tette meg, nem lehet tudni. Mint ahogy azt sem, hogy hirtelen miért került a szlovák politika gyújtópontjába a KMKF 2004 óta évi rendszerességgel ülésező fóruma?” – fogalmazott Tabajdi.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik