Az Amerikai Földrajzi Kutatóintézet tudósai szerint a szóban forgó területek körülbelül 90 milliárd hordónyi kőolajat rejtenek és gazdagok földgáz lelőhelyekben is – írja a Times Online. A globális felmelegedés ráadásul egyre könnyebbé teszi a hozzáférést a nyersanyagokhoz, hiszen azokat egyre vékonyabb jégpáncél borítja.
Kicsúszik a talaj
„Hivatalos határokat kell létrehoznunk a kontinentális partszakasz mentén. Ez közvetlen felelősségünk az eljövendő generációkkal szemben” – mondta az orosz elnök egy, Kremlben tartott megbeszélésen. Nikolai Patrushev, az Orosz Nemzetbiztonsági Tanács elnöke kijelentette, hogy Oroszország meg fogja védeni érdekeit az olyan rivális, a sarki területek kiaknázásában ugyancsak érdekelt országokkal szemben, mint az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia, vagy Dánia.
„Tisztán ki kell jelölnünk Oroszország északi határait is. Számításaink szerint az ország területének mintegy 18 százaléka az Északi-sarkon fekszik. Az ország határvonalából, mintegy 20 ezer kilométer ezen a területen fut.
Lobogó a tenger fenekén
A Szövetségi Biztonsági Szerv Patrushev igazgatása alatt külön az Északi-sark ügyeivel foglalkozó részleget hozott létre. A biztonsági tanács elnöke személyesen is ott volt a Sarkon, mikor orosz tengeralattjárók kitűzték a nemzeti zászlót a tenger mélyén. Az akcióra akkor került sor 2007-ben, mikor az orosz tengeralattjáró-expedíció elsőként érte el az Északi-sarkot – a tengerfenéken. A négyezer méteres mélységben két mini-tengeralattjáró tűzte ki a titániumból készült zászlót, amely hirdeti az orosz fennhatóságot a tenger mélyén is.
Oroszország először 2001-ben nyújtotta be igényét a nyugat-európányi területre. Az ENSZ válasza akkor az volt, hogy egy tudományosan jobban alátámasztott igénylést várnak. Nem kell sokáig várniuk, az oroszok a következő évben egy friss igényt juttatnak majd az Egyesült Nemzetek illetékes bizottsága elé.
Fagyos fogadtatás
Az érintett államok, Kanada, Norvégia, az Egyesült Államok és Dánia – melynek egyébként hivatalosan része Grönland is – mind ellenzik az orosz törekvéseket. Dánia és Kanada ragaszkodik hozzá, hogy a Lomonosov-hátság hozzájuk tartozik, Norvégia pedig újabb kutatásokkal próbálja meg igazolni saját követeléseit. A nemzetközi jog szerint minden ország rendelkezik a kontinentális lemez partjaitól 320 kilométerre fekvő tengeralatti területek felett. Ennek a partszakasznak a pontos meghatározása azonban nem egyértelmű.
Kanada külügyminisztere, Peter MacKay elutasította az orosz bejelentést és a 15. századi imperialista törekvésekhez hasonlította Oroszország politikáját. „Ma az ember már nem sétálhat körbe a Földön leszúrva mindenhol egy kis zászlót, kijelenve, hogy ez a terület bizony az ő országának jogos jussa” – mondta a külügyminiszter.
