A RIA Novosztyi hírügynökség által ismertetett moszkvai közlés szerint a két bombázó néhány napig marad a latin-amerikai országban, és a tervek szerint semleges vizek felett hajtja majd végre gyakorló repüléseit, mielőtt visszatér orosz támaszpontjára.
Az orosz hadsereg a hírhez hozzáfűzte, hogy a két orosz bombázót NATO-vadászgépek kísérték Venezuelába vezető útjukon.
Vannak homályos foltok
Alekszandr Drobisevszkij, a védelmi minisztérium szóvivője nem nyilatkozott arról, hogy a Tu-160-as bombázók pontosan meddig maradnak a térségben, és van-e bármilyen fegyver a fedélzetükön.
Az orosz lépés feltehetően felbosszantja Washingtont, miközben az orosz-amerikai kapcsolatok igen feszültté váltak az augusztusi orosz-grúz konfliktus miatt, amelynek kialakulásában Moszkva és számos elemző szerint az Egyesült Államok geopolitikai törekvéseinek is része volt.
Szívesen látják
Hugo Chávez, Venezuela baloldali populista elnöke idén júliusban, moszkvai látogatásán orosz fegyverek vásárlásáról tárgyalt, és kijelentette: országában szívesen látják az orosz haderőt.
Két napja, hétfőn Moszkvában megerősítették, hogy Oroszország hadihajórajt, valamint nagy hatótávolságú járőröző repülőgépeket küld Venezuelába egy novemberi közös karib-tengeri gyakorlat céljából. A külügyminisztérium szóvivője mindazonáltal leszögezte, hogy a karib-tengeri gyakorlatot már korábban elhatározták, vagyis nincs köze a kaukázusi eseményekhez, az ottani politikai helyzethez.
Gazdaságilag fontos tevékenységek
Az orosz “távolsági légierőnek” a Föld távoli térségei feletti járőrözését 15 évi szünet után 2007. augusztus 17-én újították fel, Vlagyimir Putyin akkori elnök parancsára. Putyin akkor azt mondta, hogy a gépek főleg az orosz hajózás és gazdasági tevékenység szempontjából fontos területek felett cirkálnak majd.
Egyúttal emlékeztetett arra, hogy ezeket a légi őrjáratokat Oroszország 1992-ben egyoldalúan felfüggesztette, más államok azonban folytatták, s ez “bizonyos problémákat jelentett Oroszország biztonságának garantálásában”.
Egészen a pólusig
Putyin néhány nappal azután jelentette be a lépést, hogy Oroszország látványos gesztussal megerősítette igényét az Északi-sarkvidékre, a szibériai partvidéktől egészen a pólusig.
Az orosz légierő sajtószolgálatánál szerdán felidézték, hogy azóta “a távolsági légierő repülőgépei az Északi-sarkvidék, az Atlanti- és a Csendes-óceán, valamint a Fekete-tenger semleges vizei felett teljesítettek repüléseket, úgy saját alaptámaszpontjaikról, mint operatív repülőterekről”.
