A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezet katonai szervezetté alakítása nem jelent tényleges fenyegetést a NATO számára, Oroszország inkább a további amerikai ténykedést szeretné megakadályozni a térségben. Az így létrejövő “második Varsói Szerződés” egyik eleme valószínűleg az lenne, hogy más ország nem hozhat létre bázist az adott tagállam területén – mondta Rácz András.
Az, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét katonai szervezetté próbálják alakítani, teljesen logikus, és az előzményekből következő lépés – tette hozzá. A szakember szerint az oroszok komolyan gondolják a lépést, hiszen ez szervesen illeszkedne az orosz védelempolitika irányvonalába. Oroszország ugyanis befolyásának megerősítésére törekszik az egész posztszovjet térségben.
Ennek keretében igyekeznek szorosabbra vonni a katonai együttműködést Fehéroroszországgal, Ukrajnában továbbra is ott állomásozik az orosz fekete-tengeri flotta, Örményország régóta Moszkva stratégiai partnere katonai téren is, Dél-Oszétiával és Abháziával pedig most készítenek elő megállapodásokat – húzta alá Rácz András.
A Kommerszant című orosz üzleti lap hétvégi számában írt arról, hogy Moszkva a Varsói Szerződésre emlékeztető katonai tömbbé akarja alakítani a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét. A kérdésről a szervezet pénteki csúcsértekezletén tárgyaltak a tagállamok képviselői Moszkvában.
A Kollektív Biztonsági Szerződést 1992-ben írta alá Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország, Üzbegisztán és Tádzsikisztán. A következő évben csatlakozott hozzájuk Azerbajdzsán, Grúzia és Fehéroroszország. Azerbajdzsán és Grúzia 1999-ben kilépett a szervezetből. Üzbegisztán 1999-ben ugyancsak a kilépés mellett döntött, ám 2006-ban ismét csatlakozott, így a szervezetnek jelenleg hét tagállama van.
