A Koszovóban működő EBESZ-misszió a múlt évet és az idei első félévet vizsgálta, s megállapításai már hétfőn megjelentek a www.osce.org/kosovo internetes oldalon, az előtt, hogy Tim Guldimann képviselet-vezető újságírók előtt ismertette volna.
Az európai szervezet azt tartotta a legfigyelemreméltóbbnak, hogy bár komoly politikai változások történtek Koszovóban (2007 novemberében parlamenti választást tartottak, idén februárban kikiáltották a terület függetlenségét, nyár elején pedig hatályba lépett a koszovói alkotmány), nem uralkodott el az erőszak.
Csak két incidens történt
Két komolyabb incidens történt csupán: február 19-én, a függetlenség kikiáltását követően szerbek felgyújtottak két határátkelőt, március 17-én pedig Kosovska Mitrovicában összecsaptak az ENSZ-rendőrséggel, miután az erőszakosan lépett fel az akkor már több hete békésen tiltakozó bírókkal, ügyészekkel, bírósági alkalmazottakkal szemben.
Kedvező fejleményként említi a jelentés, hogy nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek szerint a koszovói függetlenség kikiáltása a szerbek újabb nagy kivándorlási hullámát idézi elő. Az is jó, véli az EBESZ, hogy Koszovó többségi albán lakossága erősen bízik az egyelőre még nemzetközi gyámság alatt működő helyi rendőrségben.
A szerbek elszigeteltek
Rossz azonban, hogy a szerbek változatlanul elkülönülten élnek Koszovóban, s a terület északi részén, ahol ők adják a lakosság többségét, párhuzamos politikai és közigazgatási struktúrákat építettek ki. Ettől a belső megosztottság, albánok és szerbek elkülönülése még erősebbé vált.
Ami Koszovó többi részét illeti – ahol a helyi szerbek mintegy 60 százaléka él diaszpórában -, ott is nehéz megállapítani, hogy miként alakul a szerbek integrációja a többségi albán társadalomba. Bár a pristinai kormány tett bizonyos kísérleteket ennek érdekében, a szerbek körében továbbra is nagy a bizonytalanság és bizalmatlanság, ami akadályozza, hogy kapcsolatokat építsenek ki az enklávéikon kívüli személyekkel, intézményekkel – állapította meg az EBESZ.
A szervezet jelentése óvatosan és diplomatikusan e bizalmatlanság egyik okát is megemlíti, amikor úgy fogalmaz, hogy “a megoldatlan tulajdoni igények nagy száma leginkább a koszovói szerbek gondolkodását befolyásolja”. A koszovói albánok elleni egyik legfőbb panasz szerb részről ugyanis az, hogy elűzték otthonaikból a szerbeket, elvették javaikat.
Kettévált oktatás
Az EBESZ megítélése szerint baj, hogy Koszovóban kettévált az oktatási rendszer – albán és szerb nyelvű iskolák között nincs átjárás, aki valamelyik nyelven elkezdi a tanulást, annak meg kell maradnia abban a rendszerben.
A koszovói társadalom számára a legnagyobb gondot okozó problémák között említi az európai jelentés a bíróságok, mint közintézmények gyengeségét. “Folyamatosan megsértik az ítélkezés alapvető normáit. Semmi jele annak, hogy meg lehet akadályozni a bírósági eljárások számának növekedését, s annak még kevésbé, hogy a számukat csökkenteni lehet” – fogalmazott az EBESZ.
