Nagyvilág

“Áldozat” maradna a grúz hadsereg

A grúziai tűzszünetet követően sokan még mindig szkeptikusak, és elhúzódó gerillaháborútól tartanak. A harcok során a grúz hadsereg kevés veszteséget szenvedett, felszereléseik és fegyvereik nagy részét az orosz akciók ellenére is meg tudták menteni. Gerillaharcra mégsem készülnek, akkor ugyanis elveszítenék a nyugat támogatását, és kiesnének az „áldozat” szerepéből.

Bár a híradások részletesen foglalkoznak a grúziai eseményekkel, az orosz csapatok mozgásával, a kivonulási tervekkel, ám egy dolog nem világos: valójában mi is történt a grúz katonákkal, mekkora veszteségeket szenvedtek, s mit sikerült megtartaniuk fegyvereikből.

Az tény, hogy az orosz csapatok tönkretették a legtöbb grúz katonai bázist, s nemcsak a felszereléseket vitték el, de egyenruhákat, sőt bútorokat is. Az egyik helyen egy bekapcsolva maradt kamera felvette, amint egy orosz katonákból álló csoport behatolt, miközben egyesek közülük hangosan szidták a grúzokat, „akik itt fantasztikus körülmények között szolgáltak, míg mi (orosz katonák) úgy élünk, mint a koldusok”. A helyőrségeket, miután kifosztották azokat, az oroszok felrobbantották, magukkal cipelve mindent, ami mozdítható volt.

Putyin dühbe gurult

Ebben a helyzetben kérdés, mit fognak tenni a grúzok a következőkben, hiszen a szakértők szerint nincs kizárva egy gerillaháború lehetősége. A valóság az, hogy a fegyveres erők többsége épségben maradt. A veszteségek sokkal nagyobbak is lehettek volna.

A Pentagon szerint a dél-oszétiai harcok során az orosz hadsereg 15 taktikai rakétát használt fel. Ez még akkor történt, amikor az első támadó hullámot a grúz haderő visszaverte. Az eset állítólag annyira feldühítette Putyin miniszterelnököt, hogy Pekingből azonnal Vladikavkazba repült (a legkölebbi orosz város Dél-Oszétiához), s átvette a parancsnokságot.

A rakétatámadást követően az orosz hadsereg bevette a légierőt, s ennek már nem tudtak ellenállni a grúzok, és visszavonultak a főváros, Tbiliszi környékére. Mint utólag kiderült, ez lett volna az orosz hadműveletek következő célpontja. Szemtanúk szerint a grúz hadsereg birtokában ekkor még számos páncélozott jármű s egyéb haditechnikai eszköz volt. Ekkor már az orosz légierő bombázta a főbb grúz katonai repülőtereket, ám a védőknek ennek ellenére sikerült időben eltávolítaniuk néhány gépet. A hírek szerint a grúz légierő legalább fele ütőképes maradt.

Az oroszok haderő egy része kivonult Grúziából - gerillagáború nélkül is gátat szabnak? (Fotó: MTI)

Az oroszok haderő egy része kivonult Grúziából – gerillagáború nélkül is gátat szabnak? (Fotó: MTI)

Nem valószínű a gerillaháború

A grúz hadsereg többsége a Vazianiban található katonai bázisra vonult vissza, néhány kilométerre a fővárostól, egy viszonylag védett övezetbe. Amikor az orosz elnök aláírta a franciák által közvetített tűzszünetet, a fővárost védő erőket is visszarendelték eredeti, még épségben lévő támaszpontjaikra, teljesítve ezzel a tűzszünet feltételeit. A grúz katonák egyáltalán nem látszottak olyan demoralizáltnak, ahogy azt az orosz propaganda állította. Szabadon beszélgettek újságírókkal, megosztva velük tapasztalataikat.

A közvélemény megértette, hogy Grúzia semmiképpen sem nyerheti meg ezt a háborút. Az emberek sokkal inkább aggódtak az áldozatokért – a legtöbb grúz katona túlélte az összecsapásokat –, s ez volt a legfontosabb.

Az orosz hadigépezetet – az utca embere szerint – csak egy másik nagyhatalom ellensúlyozhatja, vagy az olyan típusú gerillacsoportok, mint a csecsenek vagy az afgánok. De a grúzok egyikkel sem hasonlíthatók össze. Ők túlnyomóan városi emberek, akik élvezik a civilizáció előnyeit, miközben az EU-tagságról álmodoznak.

Ráadásul a gerilla szó használata, vagy bármilyen katonai aktivitás emlegetése grúz részről újabb invázióra adna okot. A grúz vezetés ennek pontosan tudatában volt és van, s még csak közvetett utalást sem tett ilyen értelemben. Ezért maradt a csapatok többsége a Vaziani támaszponton. Hogyan is lenne képes Grúzia visszaütni, miközben még mindig megszállás alatt áll? Nem is beszélve arról, hogy egy ilyan akció Tbiliszi elfoglalását vonná maga után, ami tulajdonképpen a fő célja volt Oroszországnak, s amit az első menetben nem ért el.

Grúzia, az áldozat

Tény, hogy a kormány világosan látja, ez az ő pillanata: a nemzetközi közösség elítélte az orosz intervenciót. Grúzia jelenleg előzmények nélküli támogatást élvez, nemzetközi szinten áldozatnak tekintik. Amennyiben Szaakasvili elnök újabb „kalandra” adná a fejét, és megtámadná az „orosz felszabadítókat”, az ismét szabad kezet adna Moszkvának, a grúz kormány pedig ezt nem engedheti meg magának.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik