Nagyvilág

A csapatkivonástól függ az oroszok jövője

A grúziai orosz csapatkivonástól függ az Európai Unió és Oroszország között nyár elején kezdett új partnerségi tárgyalások jövője - értettek egyet az EU-tagországok állam- és kormányfői hétfői rendkívüli tanácskozásukon Brüsszelben.

José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök az ülés után bejelentette, hogy az EU-orosz tárgyalások következő fordulóit elhalasztották. Azokra csak azt követően kerülhet sor, ha Oroszország az augusztus eleji pozíciókba vonja vissza csapatait – derül ki az ülésről kiadott zárónyilatkozatból.

A kétoldalú viszonyt hosszú távon új alapokra helyező szerződésről a következő találkozót az eredeti tervek szerint szeptember 15-én tartanák Brüsszelben. Egyelőre nincs szó viszont a novemberre tervezett EU-orosz csúcstalálkozó elhalasztásáról.

Sarkozy vezeti

Bejelentették azt is, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök vezetésével a jövő hétfőn – szeptember 8-án – uniós csúcsdelegáció utazik Moszkvába és Tbiliszibe, hogy elérje a nemzetközi fegyverszüneti terv betartását. Sarkozy nevéhez fűzik a hatpontos terv, amelyet Oroszország és Grúzia is elfogadott, és amely megköveteli az erőszak mellőzését, az ellenségeskedés végérvényes befejezését, a humanitárius segítség beengedését, nemzetközi tárgyalásokat, valamint a grúz és orosz erők visszavonulását korábbi pozícióikba.

Az állam- és kormányfői tanácsot elnöklő Sarkozy jelezte, hogy a későbbiekben – akár már az említett újabb látogatás után – további uniós döntések is születhetnek, ha azt a helyzet szükségessé teszi. Egyes tagországok azt szerették volna, ha az unió már most komolyabb büntetőintézkedéseket hoz Moszkva ellen.

Sarkozy szerint az orosz csapatok célja egyértelműen Szaakasvili grúz elnök leváltása volt.

Ne szigeteljenek

Elhatározták egy grúziai uniós különmegbízott kinevezését is.
A zárónyilatkozatban az Európai Unió arra szólította fel Oroszországot, hogy ne szigetelje el önmagát Európától.

Az EU a nemzetközi jog szempontjából elfogadhatatlannak minősítette a Grúzia elleni orosz inváziót, és úgy fogalmazott, hogy útkereszteződéshez érkezett Európa és Oroszország viszonya. Felszólították Moszkvát Abházia és Dél-Oszétia elismerésének visszavonására is. Megerősítették egyúttal elkötelezettségüket Grúzia területi egysége mellett.

Ukrajnát segítik

Javier Solana, az EU tagállamok közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője a csúcs kezdete előtt Brüsszelben bejelentette: az EU várhatóan polgári jellegű megfigyelő missziót küld Grúziába.
Sarkozy azt is megerősítette, hogy az unió előbb fokozni kívánja együttműködését Ukrajnával, majd később foglalkozik a teljes jogú tagság kérdésével is. A grúziai válság miatt egyes uniós tagországok sürgették, hogy Brüsszel tegyen lépéseket Kijev és Tbiliszi közeledésének felgyorsítására.

Barroso bejelentette, hogy az EU újabb összegekkel járul hozzá a humanitárius helyzet könnyítéséhez is. Az európai segítség ezzel eléri a 15 millió eurót. A francia elnök közölte, hogy az unió hamarosan konferenciát szervez a grúziai újjáépítés megtárgyalására.

—-Gyurcsány kitétele—-

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a zárónyilatkozatba magyar kezdeményezésre bekerült egy energiapolitikai kitétel.

A résztvevők arra hívták fel az unió tagországait, illetve az energetikai kérdésekkel foglalkozó minisztereket, hogy gyorsítsák fel az unió közös energiapolitikájának kidolgozását, mert az EU és tagországai növelni kívánják függetlenségüket az orosz energiaforrásoktól.

A csúcstalálkozó előtti vitákban, amikor még az volt a kérdés, hogy hozzanak-e már most szankciós intézkedéseket Oroszország ellen Grúziával szemben követett magatartása miatt, a szankciókkal szemben leggyakrabban felhozott érv az volt, hogy az EU Oroszországtól szerzi be gázszükségletének egyharmadát, és az esetleges szankciók talán többet árthatnának az uniónak, mint az oroszoknak. A grúziai válság kapcsán tehát látványosan a figyelem homlokterébe került az EU túlzott függése az orosz energiaforrásoktól.

Gyurcsány magyar újságíróknak az oroszokat elkerülő Nabucco vezeték, illetve az orosz Déli Áramlat vezeték lehetséges jövőjét firtató kérdésre azt mondta: Magyarországnak az lenne a legkedvezőbb, ha létrejönne az orosz forrástól és szállítási útvonaltól független forrás és szállítási kapacitás, amit a Nabucco jelenthetne. Ám Magyarországnak az is érdeke, hogy a jelenleginél több szállítási útvonalon keresztül jusson földgázhoz.

A magyar miniszterelnök kifejtette, hogy az EU-vezetők szeptember 8-iki, kiemelt fontosságú moszkvai tárgyalásait másnap, 9-ikén EU-ukrán csúcstalálkozó követi, és ezzel is hangsúlyozzák, hogy az unió érdekelt a kelet-európai térséggel való kapcsolatfejlesztésben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik