Az orosz lapok kedden bőségesen idézték Dmitrij Medvegyev elnök és Vlagyimir Putyin kormányfő előző napi kijelentéseit a Nyugathoz fűződő kapcsolatok felülvizsgálatának “lehetőségéről, sőt szükségességéről”, s azt elemezték, milyen következményekkel járhat a kapcsolatok további romlása, s melyik fél milyen “fegyverekkel” rendelkezik.
Lépések pro és kontra
A Moszkovszkij Komszomolec című lap összeállította, milyen lépéseket tehetnek a szembenálló felek, és rámutatott: Oroszország eszközei sokkal hatékonyabbak, de a viszályból nem kerülhet ki győztesen, nem utolsó sorban mivel csak kétes szövetségesekre támaszkodhat. Így a szembeállás csak oda vezethet, hogy Oroszország újra kikerül a nemzetközi porondról, ezért jobb lenne kivezető utat keresni a válságból – írta a lap.
Az összeállítás szerint Amerika törekedhet Oroszország kizárására a legfejlettebb országokat tömörítő G8-ból, és akadályozhatja a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való orosz csatlakozást. Próbálkozhat a 2002-ben alakult Oroszország-NATO tanács feloszlatásával, kilátásba helyezheti a 2014-ben Szocsiban tartandó olimpia bojkottját, támogathatja a grúziai rezsimet azzal a céllal, hogy az bármely moszkvai vezetéssel szemben ellenséges legyen, korlátozhatja a kétoldalú kereskedelmi és beruházási folyamatokat, továbbá támadhat a sajtó frontján.
Oroszország felmondhatja az együttműködést az iráni és észak-koreai problémák megoldásában, valamint a nukleáris leszerelés területén, igényt jelenthet be a Krim-félszigetre, együttműködhet Szíriával a fegyverek kereskedelmében, ami azt is jelenti, hogy Irán hozzájuthat az izraeli és amerikai repülőgépek ellen bevethető orosz légvédelmi fegyverek alkatrészeihez, leblokkolhatja a nyugati szankciókat az ENSZ BT-ben, végleg felmondhatja a meglévő fegyverzetkorlátozási és leszerelési egyezményeket, az energiahordozók szállításában a dollárban megadott árakról áttérhet rubelre, ami érzékeny csapást mérhet a dollár stabilitására, máshová helyezheti az amerikai állampapírokban tartott pénzét, és felmondhatja az együttműködést az afganisztáni drogkereskedelem elleni fellépésben.
Csúszhat a WTO-tagság
Arról, hogy Moszkva kész akár teljesen beszüntetni kapcsolatait a NATO-val, Medvegyev elnök beszélt, amikor fogadta Dmitrij Rogozin NATO-nagykövetet. Emlékeztetett rá, hogy a dél-oszétiai konfliktus nyomán megromlott kapcsolatok korábban sem voltak valami rózsásak, amennyiben a NATO katonai támaszpontokkal vette körül Oroszországot.
A Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) való tárgyalások ügyének tisztázását Putyin kormányfő követelte, s megbízta Igor Suvalovot, első helyettesét a tisztázással, hangsúlyozva: ez nem változtat azon, hogy Moszkva a csatlakozást stratégiai célnak tekinti. A Kommerszant című lap rámutatott: Suvalov néhány óra múltán már egy nagy munkát követelő jelentéssel állt elő, ami arra utal, hogy a kormány elnökségi ülésén folytatott vita aligha volt spontán.
A Nyezaviszimaja Gazeta szerint a fenyegetések beváltása Oroszország WTO-csatlakozását 3-10 évvel halasztja el. A lap felsorolta azokat a kérdéseket, amelyeket Moszkvának a csatlakozáshoz meg kellene oldania, s arra jutott: ezekben Oroszország a jelek szerint nem hajlandó engedni, megoldásuk híján pedig nem csatlakozhat a szervezethez.
Moszkva nem tud helytállni a globális versenyben?
A keddi német írott sajtó. érvek sorát hozta fel a két szakadár gúziai terület, Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének orosz elismerése ellen.
Oroszország nemzetközi együttműködés nélkül nem fog tudni helyt állni a globális versenyben – írta a Handelsblatt című gazdasági lap. Mint rámutatott, az orosz belső gondok változatlanul fennállnak: maródi infrastruktúra, infláció, korrupció, a jogbiztonság hiánya, egyoldalú gazdasági függőség a nyersanyagkiviteltől. Fennáll a veszély, hogy a politikai feszültségek már a “befektetési klímát” is befolyásolják – figyelmeztetett a lap.
Moszkva együttműködési hajlandóságát növelő, a szakadár régiók függetlenségének elismerése ellen ható tényezőt említett Chris Patten, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős egykori biztosa is. Oroszországnak inkább előbb mint utóbb európai befektetésekre lesz szüksége nyersanyagkészleteinek kiaknázásához – írta a Die Welt című konzervatív lapban megjelent kommentárjában. A Süddeutsche Zeitung emellett megjegyezte: az elismerés azt az üzenetet küldené a többi, fáradságosan megbékített kaukázusi nép számára, hogy “mégis megéri a szeparatizmus”.
A Financial Times Deutschland (FTD) közben vezércikkében arra mutatott rá: a grúz központi kormány már a 90-es évek elején elveszítette befolyását Abházia és Dél-Oszétia felett; a függetlenség Moszkva általi elismerése csak ennek az állapotnak a bebetonozását jelentené. Éppen ezért az üzleti lap szerint nem is lenne szabad arra fecsérelni az erőt, hogy hosszú vitákat folytassanak a két terület státusáról Oroszországgal. Ehelyett állhatatosan követelni kell Moszkvától az általa is aláírt béketerv teljesítését, az orosz csapatok teljes kivonását Grúziának a két szakadár régión kívüli területeiről.
