Lavrov „teljes képtelenségnek” nevezte azokat a találgatásokat, amelyek szerint az orosz katonai akciónak Dél-Oszétiában az lehetett a célja, hogy megdöntsék a grúz kormányt. A külügyminiszter írásában hangsúlyozta: Oroszország nem saját akaratából került bele ebbe a konfliktusba, amelyből véleménye szerint egyik fél sem kerülhet ki győztesen.
Az orosz vezetés úgy döntött, nem ismétli meg az 1921-ben történteket, amikor a Vörös Hadsereg elfoglalta Tbiliszit, megdöntötte a kormányt, és felszámolta Grúzia függetlenségét – írta a Vedomosztyi című orosz üzleti lap szerdán.
Az újság szerint kérdés, lehetséges-e visszatérni a háború előtti status quóhoz, s ha nem lehetséges, akkor milyen lesz a majdani politikai elrendeződés. Grúzia támadása Dél-Oszétia ellen megmutatta, mennyire sebezhetők a Grúzia és a lázadó autonómiák konfliktusát befagyasztó megállapodások: betartásuk ellenőrzése nehézségekbe ütközik, és a békefenntartó erők nem elégségesek ahhoz, hogy kényszerítsék a szembenálló feleket a tűz beszüntetésére.
A kommentár úgy véli: Oroszországnak nem érdemes elzárkóznia, ha Európa javaslatot tesz a grúz, dél-oszét és orosz egységekből álló békefenntartó misszió átalakítására: az orosz erők kiegészítése nemzetközi egységekkel növelni fogja a misszió legitimitását. Dél-Oszétia és Abházia a történtekkel újabb érveket kapott ahhoz, hogy elutasítson minden, Grúziába való integrálódásra vonatkozó kezdeményezést, és függetlensége elismerését követeli majd, vagy legalábbis az eddiginél szélesebb körű elismerést.
Oroszországnak viszont ki kell dolgoznia a választ a fő kérdésekre: visszatér-e Grúzia területi épségének támogatásához, s ha nem, Dél-Oszétiának és Abháziának milyen státust fog követelni? Ha a maitól eltérőt, akkor mi lesz a Koszovó ügyében elfoglalt kemény állásponttal?
A lap szerint a békét csakis nemzetközileg elfogadott politikai rendezés hozhatja meg, de annak elérése hosszú folyamat lesz: Grúzia álláspontja nem fog megváltozni, s az ellenségesség sem múlik el magától.
Oroszországnak pedig, ha valóban erős hatalomnak érzi magát, amely képes komoly külpolitikai feladatok megoldására, nem szabad újra megpróbálni erővel visszatéríteni a volt szovjet köztársaságokat: sikeresebb lesz, ha világos és átlátható szabályokat dolgoz ki a szomszédok számára a kereskedelemre, a beruházásokra és más hasonló kérdéskörökre vonatkozóan, és jövedelmező közös gazdasági projekteket ajánl nekik, amelyek elsimítják a múltbeli sérelmeket – írta a Vedomosztyi.
