Nagyvilág

Grúzia rábólintott a béketervre

Nicolas Sarkozy francia és Miheil Szaakasvili grúz elnök kedden késő este bejelentette: megegyeztek a dél-oszétiai konfliktus rendezésére kidolgozott, Oroszországgal megkötendő módosított béketervben.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök kedden közölte: a Nicolas Sarkozy, az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Franciaország államfője által ismertetett nemzetközi béketerv támogatása jeleként leállítja a grúziai hadműveleteket. “Ez politikai dokumentum. Ez elvi megállapodás (…) és úgy hiszem, hogy teljesen egyetértünk az elvekben” – jelentette ki Szaakasvili Sarkozyvel a megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón.

“Van egy szöveg, ezt elfogták Moszkvában és Tbilisziben is” – mondta a francia elnök. Hozzátette: azzal valamennyi főszereplő egyetért. A megállapodás elveit rögzítő hatpontos szövegtervezetet, amely szerint a felek kötelezik magukat, hogy “nem alkalmaznak erőt”, “végleg véget vetnek az ellenségeskedésnek”, szerdán ismertetik a Brüsszelben az EU külügyminiszteri ülésén, hogy az unió támogassa azt és vállaljon érte garanciát – tette hozzá Sarkozy.

Sarkozy közvetít

A francia elnök elmondta: a módosítások között szerepel, hogy kivették a szövegből az Abházia és Dél-Oszétia szakadár területek jövőbeli státusáról folytatandó nemzetközi tárgyalásokat, és az e térségek stabilitásának és biztonságának szavatolását célzó nemzetközi tárgyalásokra került a hangsúly.

A francia elnök, aki tbiliszi látogatása előtt kedden Moszkvában orosz kollégájával, Dmitrij Medvegyevvel tárgyalt, a nap folyamán hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt a fegyverszünetet kell biztosítani. Ennek ellenére a grúzok és oroszok kedden kölcsönösen az ellenségeskedés folytatásával vádolták egymást. A dél-oszétiai “belügyminisztérium” helyi idő szerint 19-től 6-óráig kijárási tilalmat vezetett be a szakadár terület fővárosában, Chinvaliban.

Az ENSZ és az EU késlekedik

A francia elnök közvetítésével az Európai Uniónak erős ütőkártya van a kezében az Egyesült Államokkal szemben, amely Moszkva szerint túlságosan szoros kapcsolatot ápol grúz szövetségesével.
“Grúziával való szoros viszonya miatt az Egyesült Államok a kispadon ül, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet túl gyenge, az ENSZ pedig megosztott” – vélte egy illetékes a francia elnök környezetéből, aki szerint az “az EU most először olyan lett közvetítő, akik Oroszország elfogad és kér”.

Sarkozy feladata nehéznek ígérkezik Európa megosztottsága és a nemzetközi közösség szkepticizmusa miatt. A NATO kedden közölte: a grúziai orosz offenzíva leállítása fontos lépés, de nem elegendő. Ráadásul Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár kedden Grúzia majdani NATO-tagságával kapcsolatban közölte, hogy az annak perspektíváját is tartalmazó tavaszi kormányfői NATO-nyilatkozat még érvényben van.

A washingtoni Fehér Ház igen kritikusan fogadta Oroszországnak a konfliktusban játszott szerepét. Több volt kommunista EU-tagállam – Észtország, Lettország, Litvánia, Ukrajna és Lengyelország vezetői pedig Tbilisziben támogatásukról biztosították a – Lech Kaczynski lengyel elnök szavai szerint – “az agresszió áldozatául esett grúz népet”. Az ENSZ-ben is késik a megoldás: Oroszország hétfő este közölte: nem szavazza meg a nyugati BT-tagok által kidolgozott határozattervezetet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik