Dimitrij Medvegyev, orosz elnök parancsot adott az orosz haderőnek, hogy fejezzék be a katonai műveleteket Grúzia ellen – tájékoztatott a CNN honlapja az Interfax orosz hírügynökség jelentése alapján. „Arra a döntésre jutottam, hogy leállítom azokat a hadműveleteket, melyeknek célja a béke kierőszakolása lett volna Grúziától” – mondta az orosz elnök. „A bűnösök Dél-Oszétiában megkapták a büntetésüket és jelentős vereséget szenvedtek”.
Nem sokkal a bejelentés előtt Szegej Lavrov külügyminiszter úgy nyilatkozott, csak olyan tűzszüneti megállapodást hajlandóak elfogadni, melyben Grúzia lemond az erőszak alkalmazásáról és kivonul a Dél-Oszét területekről. Hozzátette, nem bíznak a grúz vezetésben. Mint mondta, a bizalmat Mihail Szakaasvili brutális és barbár akciói ásták alá. Az orosz külügyminiszter kifejtette: nagyot csalódtak a nyugati hatalmakban is, amiért azok nem beszélték le azonnal Grúziát a Dél-Oszétia megtámadásáról.
Az orosz tőzsdemutatók egyébként azonnal erősödtek Medvegyev bejelentése után.
Orosz agresszió
„Oroszország megszállt egy szuverén szomszédállamot, és annak demokratikusan megválasztott vezetését fenyegeti. Az ilyen akciók elfogadhatatlanok a XXI. században.
Grúzia térképe az olajvezetékekkel (Forrás: FN)
Oroszországnak le kell térnie a vágányról, amin jelenleg halad” – idézi George Busht a brit Guardian. Dick Cheney alelnök hozzátette: „Az orosz agresszió nem maradhat válasz nélkül, annak folytatása pedig komoly következményekkel fog járni az orosz-amerikai kapcsolatok alakulásában.”
A grúz hatóságok szerint Gori (amely egyébként Sztálin szülővárosa) is orosz kézre került. A település körülbelül 40 kilométerre fekszik a fővárostól, Tbiliszitől. „A grúz csapatok visszavonulnak, hogy a fővárost védjék. A kormány nemzetközi segítséget kér, hogy megakadályozzuk Grúzia összeomlását és további életek kioltását” – nyilatkozta a grúz kormány.
Az oroszok mélyen behatoltak Grúziába
Az orosz csapatok Grúzia nyugati része, a szakadár Abházia tartománya felől támadtak, állításuk szerint azért, hogy elvágják a lehetőségét egy esetleges grúz támadásnak Dél-Oszétia ellen. Szergej Ivanov miniszterelnök-helyettes állítja, nincsenek orosz katonák Goriban, és soha nem volt céljuk Grúzia elfoglalása. Az orosz „békefenntartók”, ahogy ő mondja, Dél-Oszétia és Abhézia határain belül maradnak.
Nemzetközi és ENSZ-megfigyelők szerint azonban ez nem fedi a valóságot. Orosz csapatok több tíz kilométer mélyen behatoltak Grúzia területére, orosz páncélos erők állomásoznak a grúziai Senaki hadibázisán is, amely 25 kilométerre van az abház határtól. Forrásaik szerint grúz rendőrállomások Zugdidiban, valamint Kutaisi és Kurga városa is orosz kézen van.
Még működik a hidegháborús logika
„A hidegháború régóta véget ért, a berögzült reflexek azonban még mindig működnek egyes amerikai diplomaták fejében. Ez szégyen!” – támadta az Egyesült Államokat Vlagyimir Putyin, orosz miniszterelnök, amiért amerikai gépekkel szállították haza Irakból a grúz katonákat.
A londoni grúz nagykövetség közleményében utal arra, hogy nemcsak Grúzia sorsa forog nagy veszélyben, de a világ jelenlegi rendjének fenntarthatósága is. A követség vezetője, Giorgi Bardidze egyenesen a második világháború náci villámháborújához hasonlította a jelenlegi konfliktust.
„Oroszország tisztán látható célja megdönteni a grúz nép demokratikusan választott vezetőit, és elfoglalni az országot” – mondta Alexander Lomaia, a Grúz Nemzetbiztonsági Tanács tagja.
A nemzetközi politika közbenjár
Az oroszok elutasították a nyugati tűzszüneti tervezeteket, amiket Szaakasvili elfogadott. Vitaly Churkin, orosz nagykövet közölte, Oroszország egy olyan ENSZ-határozatot sem fog aláírni, mely tűszünetre szólítja fel Grúziával.
Nicolas Sarkozy kedden Moszkvában tárgyal, mielőtt továbbutazna, hogy találkozzon Szaakasvilivel a grúz fővárosban. Ugyanebben az időben Angela Merkel német kancellár Dmitrij Medvegyevvel találkozik a Fekete-tengeren, nem messze Grúzia partjaitól.
