Nagyvilág

A szovjet időket idézi Grúzia lerohanása

Csehszlovákia és Afganisztán szovjet lerohanásához hasonlította kedden a román sajtó Oroszország Grúzia elleni támadását. A szlovák lapok egyenesen Csehszlovákia 1968-as megszállásával hozta párhuzamba az elmúlt napok kaukázusi eseményeit.

Az Adevarul című román napilap párhuzamot von az 1968-as csehszlovákiai és az 1979-es afganisztáni események, valamint a grúziai konfliktus között. A lap szerint a dél-oszétiai oroszok megsegítésének leple alatt Moszkva agressziót követ el egy szuverén ország ellen. Az újság megállapítja: Oroszország a Koszovó-precedensre hivatkozva indokolja a katonai beavatkozást, hiszen Moszkva dél-oszétiai népirtásra és humanitárius katasztrófára hivatkozik, akárcsak a Nyugat, amikor ez utóbbi eldöntötte, hogy támogatja Koszovó függetlenné válását Szerbiától.

A történelem ismétli önmagát?

2008 grúziai augusztusa elsődlegesen abban közös 1968 csehszlovákiai augusztusával, az akkori Csehszlovákia megszállásával, hogy a nagy ország most ismét megmutatta a kis országnak: tetszik vagy nem, így is, úgy is a birodalom része marad – írta kedden az SME.

A szlovák liberális polgári napilap cikkírója, Marián Lesko azonban emlékeztet: Szaakasvili grúz elnök hasonlata – hogy ami az országában történik, az ugyanaz, mint Csehszlovákia orosz tankok általi 1968-as lerohanása volt – sántít. „1968-ban ugyanis Dubcek és Svoboda nem követték el azt, amit Szaakasvili, aki az alkotmányos rend helyreállításának indokával Dél-Oszétiára szabadította a grúz hadsereget. Arra a területre, amely de jure ugyan Grúziához tartozik, de facto azonban 1992-től független Grúziától. Ráadásul a területen élő lakosság 80 százalékának orosz útlevele van”. Igaz, Dél-Oszétia felől állandó provokációk és tüzérségi támadások érték Grúziát, mégis csak a grúz hadsereg volt az, amelyik e területre behatolt.

Brezsnyev őszinte volt

Negyven évvel ezelőtt “Brezsnyev teljesen őszinte volt”, amikor azt magyarázta az erőszakkal Moszkvába hurcolt Dubceknek, hogy miért küldött Prágára és Pozsonyra tankokat. “Nem a nyugati imperialisták ármánykodásáról, nem is a szocialista országok közös érdekeiről szóló közhelyeit pufogtatta, hanem nyíltan kimondta, hogy a II. világháború utáni európai rendezés értelmében Csehszlovákia örök időkre a Szovjetunióhoz tartozik”.

Brezsnyev a sokkolt Dubcekkel azt is egyértelműen közölte, hogy mivel a szovjetek az Elbáig jutottak el, a szovjet birodalom határa is Elbánál húzódik: attól keletre minden Moszkva fennhatósága alá tartozik.

Nehézkes elszakadás

A SME szerint a Kreml évek óta azzal a csendes reménnyel támogatta Dél-Oszétiát, hogy Tbiliszi előbb-utóbb majd hagyja magát provokálni. Szaakasvili a múlt héten beteljesítette a Kreml álmát, s ezzel lehetőséget adott Oroszországnak, hogy az háborúval hozza értésére: Moszkva nem engedi meg, hogy Grúzia a NATO tagja legyen. Ez a fegyveres konfliktus kiiktatta Grúziát a majdani NATO-tagság esélyeseinek sorából.

“A nagy ország ismét megmutatta a kicsi országnak, hogy tetszik vagy nem, Grúzia igenis az orosz birodalom része” – írja a lap, amely végezetül arra emlékeztet, hogy Jelcin Oroszországa a Szovjetunió szétesése utáni időkben legyengült ország volt, s a keletközép-európai országok ezért le tudtak szakadni az orosz impériumtól és a Nyugathoz csatlakozni.

“A túlságosan keletre fekvő Grúzia azonban komótos volt, a kiszakadás ezért nem sikerült. Egyébként pedig, ha Oroszország komolyan gondolná a Dél-Oszétia elszakadását támogató érveit, akkor már régen megengedte volna, hogy Csecsenföld elszakadjon Oroszországtól” – fejezi be kommentárját a SME.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik