Brüsszeli sajtótájékoztatóján a holland politikus azt is hangoztatta, hogy a volt szovjet köztársaságban vissza kell állítani a harcok kezdete előtti, azaz augusztus eleji állapotot.
Ennek fényében fontosnak, de nem elégségesnek minősítette azt a friss orosz bejelentést, hogy leállították a katonai műveleteket Grúzia területén.
De Hoop Scheffer egyúttal aránytalannak és túlzottnak nevezte, és mint ilyet elítélte az orosz erőhasználatot. Valamennyi NATO-tagország képviselője hangoztatta azt, hogy Grúzia területi egységét és függetlenségét tiszteletben kell tartani – emelte ki a főtitkár. A NATO-tanács grúz kérésre eredetileg Eka Tkeselasvili külügyminiszterrel találkozott volna, de utóbbi nem tudta elhagyni Tbiliszit, így a brüsszeli nagykövet asszony képviselte őt.
Ami Grúzia majdani NATO-tagságát illeti, De Hoop Scheffer úgy fogalmazott, hogy az annak perspektíváját is tartalmazó tavaszi kormányfői NATO-nyilatkozat még érvényben van. Áprilisi bukaresti találkozójukon a tagállamok vezetői egyértelműen értésre adták, hogy Grúziával hosszú távon NATO-tagként számolnak.
Egyes elemzők szerint a grúziai orosz erődemonstráció egyik célja az volt, hogy megakadályozza Tbiliszi közeledését az észak-atlanti szervezethez. Oroszország is szeretné pozícióját hivatalosan elmagyarázni a NATO-tanácsnak, ám amerikai ellenzés miatt “egyelőre nem sikerült előkészíteni” azt az ülést, amelyen ezt megtehette volna.
Kurt Volker amerikai nagykövet erről kedden úgy nyilatkozott, a NATO nem viselkedhet úgy Moszkvával, mintha mi sem történ volna, miközben orosz érintettséggel nyílt konfliktus zajlik a szövetség egy partnerországában.
De Hoop Scheffer elmondta, hogy grúz részről számos kérést is megfogalmaztak a szövetség felé a mostani eseményekkel és helyzettel kapcsolatban. A tagországok készségüket fejezték ki ezek gyors megvizsgálására – fűzte hozzá, kiemelve, hogy a NATO nem kíván közvetlen vagy katonai szerepet játszani a konfliktusban. Volker szerint legnagyobb mértékben a humanitárius helyzet aggasztja a nagyköveteket.
