Nagyvilág

Kanada is akarja az Északi-sark olaját

Az Északi-sarkvidék jégpáncélja alatt található nyersanyagkincsért zajló nemzetközi vitában Kanada első ízben támasztotta alá igényeit tudományos érvekkel.

Dániával közösen végzett kutatómunka eredményei azt mutatják, hogy a tenger alatti Lomonoszov-hátság, amelyet Moszkva magának követel, valójában az észak-amerikai kontinentális platóhoz és Grönlandhoz kapcsolódik – jelentette ki pénteken Gary Lunn, a kanadai kormány természeti erőforrásokért felelős minisztere.

A tárcavezető szerint hazája így igényt formál egy körülbelül 1,75 millió négyzetkilométer nagyságú térségre; ez nagyjából a háromszorosa Franciaország méretének. Lunn közölte, hogy a dán-kanadai kutatómunka eredményeit a hétvégén esedékes nemzetközi geológiai kongresszuson fogják a nyilvánosság elé tárni Oslóban.

Orosz hivatalos álláspont szerint a Lomonoszov-hátság a szibériai szárazföld folytatása. Az orosz igények nyomatékosítása végett 2007-ben egy tengeralattjáró titánötvözetből készült orosz zászlót helyezett el a sarkvidék vize alatti talapzaton, ami heves tiltakozást váltott ki a vetélkedő többi résztvevőjéből.

Az Arktisszal határos öt állam – Dánia, Egyesült Államok, Kanada, Norvégia, Oroszország – tavaly óta vitázik arról, kit milyen arányban illet az Arktisz alatti tengerfenék, illetve annak ásványkincsei. Szakértők azt gyanítják, hogy az Északi-sarkvidék alatt található a Föld még kiaknázatlan kőolaj- és földgáz-készletének egynegyede. Ennek kiaknázása pedig, a sarkvidéki jégpáncél gyorsuló olvadása következtében, egyre könnyebbé és így gazdaságosabbá válik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik