Nagyvilág

Karadzic titokban megállapodott Washingtonnal?

Aleksa Buha volt boszniai szerb külügyminiszter, Radovan Karadzic egyik legközelebbi munkatársa azt állítja, hogy a háborús bűncselekményekkel vádolt egykori boszniai szerb elnök kétszer is kötött szóbeli megállapodást washingtoni politikai vezetőkkel arról, hogy amennyiben abbahagyja a politizálást nem kell a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) elé állnia.

A Vecernje Novosti című belgrádi napilap internetes oldalán megjelent interjúban Buha azt mondja, hogy személyesen is jelen volt, amikor Karadzsics 1996 júniusában megállapodott Richard Holbrooke-kal, aki annak idején az Egyesült Államok balkáni politikájának egyik fő alakítója volt.

Albright is lepaktált Karadziccsal?

Az interjúról a Tanjug hírügynökség is beszámolt csütörtökön.
“Személyesen nekem erősítette meg Holbrooke, lengetve azt a papírt, amelyen rajta volt a Radovan döntéséről szóló szöveg aláírásával együtt” – mondta Buha, aki szerint az amerikai békealkusz közölte vele, hogy az egyezség után Karadzsics pártja, a Szerb Demokrata Párt indulhat a választásokon, és “Radovan számára Hága már a múlté”.

A szóban forgó megállapodásról már korábban is beszéltek Karadzsics egykori munkatársai és családtagjai, de Aleksa Buha szerint létezett egy másik egyezség is arról, hogy a hágai törvényszék nem fogja felelősségre vonni Radovan Karadzicot. Szerinte egy évvel később Madeleine Albright, a Clinton-kormányzat külügyminisztere is megerősítette Karadzic utódjának, a Hágában azóta már elítélt Biljana Plavsicnak, hogy a vádlottat nem tartóztatják le, ha eltűnik a politikából és a boszniai Szerb Köztársaságból.

Bizonyítékok az egyezségre

Buha elismerte, hogy az amerikai vezetők egyik megállapodáshoz sem adták az aláírásukat, de – mint mondta – a diplomáciában léteznek effajta “dokumentumok nélküli” megállapodások. Szerinte Holbrooke és Albright időnként cáfolta ugyan az egyezség létét, de egyikük sem szorgalmazta mindenáron a vádlott elfogását.

Ezzel szemben a Glas Javnosti című belgrádi napilap megszólaltatja Vlado Nadazdint, két egykori jugoszláv külügyminiszter – Milan Milutinovic és Vladislav Jovanovic – kabinetfőnökét, aki évek óta azt állítja, hogy a Karadzsics-Holbrooke írásos megállapodás létezik. Nadazdin közli, hogy mindkét politikus igenis aláírta a megállapodást, és az írásos egyezség legfőbb pontja az, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszéknek nincs joghatósága Radovan Karadzic esetében.

“Magától értetődően felmerül a kérdés: amennyiben Karadzicnak megvan a megállapodás egyik példánya, lebegtetni fogja-e a hágai per során” – firtatja a Glas Javnosti.

Egy boszniai katona nevét viselte

A csütörtöki szerbiai sajtó szerint Radovan Karadzic egy 15 éve, a boszniai háború idején megölt katona neve alatt bujkált Belgrádban, útlevelét pedig tíz éve a szerémségi Ruma városában állították ki számára.

Több belgrádi napilap – a nyomozó szervekhez közel álló forrásokra hivatkozva – egybehangzóan azt írta internetes kiadásában, hogy a legkeresettebb hágai szökevény a Szarajevóban 1993-ben megölt Dragan Dabic nevét vette fel. Az 1954-ben született fiatalembert orvlövészek lőtték le. A nevére szóló személyi igazolványt 1998-ban a rumai rendőrségen állították ki Karadzic számára.

A belgrádi újságok emlékeztetnek arra, hogy egy másik hágai vádlott, Stojan Zupljanin – akit június 11-én tartóztattak le Pancsován (Pancevo) – ugyancsak egy elhunyt személy, Branislav Vukadin nevére kiállított személyi igazolvánnyal bujkált.

Elfogása után Zupljanin váltig azt állította, hogy ő nem az, akit keresnek, de végül DNS-vizsgálattal azonosították.
A Danas szerint a rendőrség azt gyanítja, hogy ugyanaz a “támogatói hálózat” juttatta hozzá Zupljanint a Bácspalánkon kiállított hamis papírokhoz, amelyik Karadzic hamis igazolványát is kiállította. A személyi igazolvány igényléséhez szükség van anyakönyvi kivonatra, illetve a szerbiai állampolgárságot igazoló dokumentumra is. Mivel mind Zupljanin, mind Karadzic a Vajdaság területén jutott hozzá hamis papírjaihoz, a tartományi parlament nemzetbiztonsági bizottsága részletes magyarázatot kíván kérni a történtekre az illetékes hatóságoktól.

Vladimir Vukcevic, a háborús perekben eljáró belgrádi különbíróság ügyésze a Vecerjne Novosti című napilapnak azt mondta, hogy Karadzic nyilvánvalóan akkor vette fel új identitását, amikor “az ő párttársai voltak hatalmon a boszniai Szerb Köztársaságban, és Szerbiában is kedvező volt ehhez a légkör”.

Kolostorokban bujkált

A Politikai című napilap tudomása szerint a hágai Nemzetközi Törvényszékért felelős akciócsoport olyan információk birtokában jutott, hogy a “boszniai mészáros” előzőleg szerbiai kolostorokban rejtőzködött. A Blic viszont internetes oldalán emlékeztet arra: sokáig tartották magukat a Vajdaságban olyan híresztelések, hogy a másik, igencsak keresett hágai szökevény, Ratko Mladic volt boszniai hadseregparancsnok gyakori vendége volt a Fruska Gora-i kolostoroknak a Szerémségben. Két évvel ezelőtt Mladic állítólag a Ravanica kolostorban járt, és a Blicet informáló források nem zárják ki, hogy Karadzic és Mladic akkoriban néhányszor találkozott is egymással itt.

A Danas megszólaltatja Karadzic ügyvédjét, Svetozar Vujacicot, aki szerint védence rendkívül jó lelki állapotnak örvend, leborotválta már a szakállát és lenyírta hosszú haját, s most úgy néz ki, mint 13 éve, mielőtt illegalitásba vonult.
A Slobodna Dalmacija közben azzal az értesüléssel rukkolt elő, hogy hamis okmányaival Karadzic 2006-ban Split környékén nyaralt, s azt tervezte, hogy idén is a horvát tengerparon vakációzik. A horvát napilap szerint az álnevén, Dabicként nyaraló Karadzic tíz napra bérelt egy apartmant Ciovo szigetén. A tulajdonosok most felismerték a fotóról néhány éve náluk járt fizetővendégüket, és a vendégkönyben is megtalálták a Dragan Dabic nevet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik