Az RTS, országos közszolgálati tévé (amelynek élén továbbra is Kostunica volt kormányfő egyik híve áll) egész estét betöltő ”különkiadásában” a műsorvezetőnő többek között „államférfinak” nevezte Karadzsicsot. Az egyik meghívott vendég, a fiatal történész pedig sajnálattal állapította meg, hogy „a szerb vezetőket előbb propagandisztikus jelleggel, ám később egyre inkább a tényekre alapozva kiáltották ki (háborús) bűnösnek”. Hangsúlyozta, hogy Karadzsics csak a boszniai szerbek akaratának volt a végrehajtója, hiszen ők csak azt kérték, ami „mindenki másnak megadatott – a saját államot”.
A Szrpszkát féltik
A boszniai Szerb Köztársaság (Republika Szrpszka) féltése a közös nevezője a nacionalista sajtó szerdai kiadásainak is. A nagy példányszámú Vecsernye Novoszti boszniai riportjának a címe: „A Szrpszkát féltik”. A riporter által megkérdezett páléi szerbek pedig „egyben egyetértenek: Hágának semmi köze az igazságossághoz”. A tudósító szerint Szarajevóban „török zászlókat lobogtatva” ünnepelték Karadzsics letartóztatásának hírét, miközben a média által kedden bemutatott felvételeken a daytoni békeszerződés előtti boszniai zászlók látszottak, amelyeket nem a félhold, hanem a középkori keresztény Bosznia liliomos címere díszít.
Szerbia mértékadó konzervatív napilapja, a Politika főszerkesztője „polgárháborúnak” nevezi azt, ami Bosznia-Hercegovinában történt 1992. és 1995. között. A cikk szerint „a legutóbbi választások eredményei arról tanúskodnak, hogy a szerbek számára az EU a prioritás, Karadzsics letartóztatása pedig, talán, megnyitja az unió kapuját. A főszerkesztőnő, aki ellenfelei szerint Kostunica híve, végül megállapítja, Karadzsics nem lehet a szerb nép hőse, ám Szerbia sem lehet közömbös a Republika Szrpszka sorsa iránt.
Az ultranacionalista napilap, a Kurir címoldalán viszont öles betűkkel ez áll: „Ki adta el Radovánt!”. A lap szerb sportolókat, színészeket, énekeseket szólított meg, Hiába tartóztatták le cím alatt. A közzétett reagálások többsége arról szól, hogy árulás történt, hogy Szerbia ismét megalázkodott. A legextrémebb Veszna Vukelics Vendi, a balkáni folkzene egyik sztárja volt. A „művésznő” szerint az új szerbiai kormány „a piszkos Nyugat szolgálatában áll”, s a Nyugatnak „az a célja, hogy mindannyiunkat átkereszteljen és rabságba döntsön”, a szerb „zsoldosok” „eladták magukat”, hogy „összekeverjék a jó pravoszláv (ortodox) tejet a katolikus moslékkal”…
Vendinek azonban volt egy olyan meglátása is, amellyel egyetért Szerbia Európa-párti fele is: Karadzsicsot soha nem tartóztatták volna le, ha Kostunica marad a kormányfő.
Nem volt meg a politikai akarat
Erről ír a legnagyobb példányszámú szerbiai napilap, az Európa-párti Blic is, amely egyesek szerint jó viszonyt ápol Tadics államfő Demokrata Pártjával. A lap szerdai kommentárjában megállapítja: Szerbiában senki sem hisz abban, hogy Karadzsicsot egyik napról a másikra találták meg. A kommentátor szerint kedden az autóbuszokban, az üzletekben mindenki arról beszélt, hogy Karadzsicsot már rég letartóztathatták volna, de nem volt meg a politikai akarat. A szerző szerint „most már az sem lepne meg bennünket, ha ezek után gyorsan elfognák Ratkó Mládicsot és Goran Hadzsicsot is”, vagyis a még szökésben levő két hágai vádlottat.
A biztonsági szolgálatokkal foglalkozó elemzők egyetértenek abban, hogy nem az volt a döntő, hogy ki lett a BIA új főnöke, hanem az, hogy távozni kényszerült az eddigi főnök. Rade Bulátovics ugyanis Kostunica embere volt.
Szerdai belgrádi lapok Karaddzsics fotójával (fotó: MTI)
A liberális értelmiségiekhez szóló Danas szerint sem volt meg eddig a politikai akarat. A napilap viszont kiemeli, hogy a minap megalakult új kormány igen korán bizonyította határozottságát. A Danas úgy véli, az állambiztonsági szolgálat (BIA) bebizonyította, hogy nincs megoldhatatlan feladat (a számára), és hogy kész teljesíteni a civil hatalom parancsait.
Deján Anasztaszijevics, a tekintélyes Vreme hetilap szakértője, aki ellen – valószínűleg a „hágai ügyek” felderítése miatt – több mint egy éve merényletet kíséreltek meg máig ismeretlen tettesek, így vélekedik: „Szasa Vukadinovics csupán tegnapelőtt lépett be a BIA-főnök irodájába. Az döntött, hogy elmentek olyanok, akik akadályozták a letartóztatást.”
—-A szocialisták elhatárolódtak?—-
A Danas szerkesztőségi kommentárjának szerzője úgy véli, bebizonyosodott, hogy a politikai-rendőrségi struktúrákon belül leáldozott a „boszniai lobbi” csillaga. A cikkíró végül felteszi a kérdést, miért cáfolta a letartóztatásban való részvételét a belügyminisztérium, amelynek élén újabban a milosevicsi utódpárt elnöke áll? „Ha ez azt jelenti, hogy a Szocialista Párt (SPS) elhatárolódik az akciótól, akkor az nem jó jel” – írja. Anasztaszijevics egyébként úgy véli, hogy az SPS mossa a kezeit – a szavazóira való tekintettel –, hiszen az akció nem is sikerülhetett volna a belügyminisztérium bevonása nélkül.
A korábban elképzelhetetlennek tűnő demokrata-szocialista kormány sorsával foglalkozik Zorán Zsivkovics egykori miniszterelnök is, aki Zorán Gyingyics meggyilkolása után töltötte be, fél évig, a tisztséget: „Furcsa, hogy a belügyminisztérium, vagyis a szocialisták elhatárolódtak. Ez azt jelenti, hogy ők folytatni akarják a ’90-es évek politikáját éppúgy, mint azt Kostunica tette.”
Ha már ez sem elég
A Karadzsics-ügy talán legfontosabb vetülete az, hogy miként hat majd ki a letartóztatás az Európai Unió és Szerbia viszonyára. Az új kormánykoalíció kész becikkelyezni a Stabilizációs és Társulási Megállapodást, ám amint ez a kérdés napirendre került a parlamentben, a nacionalista ellenzék (az SRS és Kostunicáék) obstrukcióba kezdett. A szocialista párti házelnök emiatt – néhány órával Karadzsics letartóztatásának nyilvánosságra hozatala előtt – kéthetes szünetet rendelt el a törvényhozás munkájában.
A megállapodást azonban nemcsak Szerbiának, hanem az EU valamennyi tagállamának is be kell cikkelyeznie. A legnagyobb akadályt Hollandia jelenti, amelyet „békefenntartóinak” gyászos szrebrenicai szereplése (1995.) miatt igen érzékenyen érint a többek között a szrebrenicai népirtással vádolt Karadzsics és Mládics ügye. Hollandia ezúttal is közölte, hogy Mládics és Hadzsics még hátravan. A Deutsche Welle délszláv adása ezzel kapcsolatban így jellemzi az uniós külügyminiszterek keddi ülését: „Szerbia sok dicséretet, de kevés ígéretet kapott”.
Dusán Pávlovics, a belgrádi Politikai Tudományok Karának docense úgy véli, az új kormány megmutatta, hogy el akarja távolítani az összes akadályt az EU felé vezető útról. Szerinte a kormány úgy döntött, hogy a legfájdalmasabb lépéseket mandátuma elején teszi meg, mert ilyenkor a legerősebb egy kormány. „Nem kizárt, hogy lesznek még ilyen események” – véli a politológus.
Ezt mondta Rászim Ljajics, a Hágával együttműködni hivatott kormánytanács vezetője is, aki közölte, hogy folytatódik a hágai vádlottak utáni kutatás. „A Tanács tagjai tudják, hogy Szerbia lakosságának talán több mint a fele nem támogatja azt, amit tettünk, de abban is biztosak vagyunk, hogy néhány év múlva a polgárok belátják, hogy ez szolgálta az ország érdekeit” – mondta a bosnyák politikus. Az RTS említett műsorában nyilatkozó Ljájics ugyanakkor igen erélyesen válaszolt az EU-val való viszonyt firtató kérdésre: „Nagyon meglepne, ha az EU ezek után nem úgy döntene, hogy Szerbia viszonylatában életbe lép a Stabilizációs és Társulási Megállapodás átmeneti része. Ha ez sem elég, akkor legjobb lesz, ha mindannyian elmegyünk Hágába” – mondta.
