A csúcson elfogadott nyilatkozat leszögezi, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásával gkapcsolatos tárgyalásokat az ENSZ égisze alatt kell folytatni és céljait kitűzni.
Egyúttal hangsúlyozza, hogy meg kell határozni az egyes országok középtávú vállalásait, és hogy e világméretű kihívásra csak globális választ lehet adni. Ennek kapcsán szükségesnek nevezi, hogy az összes “nagy gazdaság”, köztük India és Kína is teljesítse a maga kötelezettségét e téren. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az üvegházhatás megfékezésére kidolgozandó egyes nemzeti tervek “különböző megközelítéseket tükrözhetnek”. Ez utóbbiaknak azonban sem időpontját, sem pedig a csökkentés vállalt mennyiségét nem határozták meg.
A tavaly a németországi Heiligendammban tartott G8-csúcson még csak arról született megállapodás, hogy “komolyan fontolóra veszik” a légszennyező anyagok kibocsátásának felére való csökkentését az évszázad közepéig.
Közös vízió a klímaváltozásról
“Megerősítettük, hogy a világ számára ez a hosszú távú célkitűzés igazságos és szükséges célkitűzés” – jelentette ki a vendéglátó Fukuda Jaszuo japán kormányfő, aki szerint “nagy eredménynek tekinthető, hogy közös vízió alakult ki a klímaváltozásról”. A Fehér Ház szóvivője “kiválónak” nevezte mind a kérdésről folyó vitát, mind pedig az elfogadott nyilatkozatot.
José Manuel Barroso, az Európai Unió bizottságának elnöke első reagálásában úgy nyilatkozott, hogy “az EU által kitűzött célokat sikerült megvalósítani a csúcson”, és “sikerült a világot sínen tartani” a 2009-es, Koppenhágába tervezett nemzetközi klímakonferencia előtt.
A környezetvédők radikálisabb vállalást vártak a G8-ról, úgy vélekedtek, hogy a 2050-es határidő kitűzése nem elég és követelték, hogy a gázkibocsátás nagy arányú csökkentését 2020-ig hajtsák végre. Egy ilyen célkitűzésben azonban nehéz lett volna konszenzusra jutni, elsősorban az Egyesült Államok miatt. Washington ugyanis úgy vélekedik, hogy a zöldek által javasolt, 25-40 százalékos csökkentés 2020-ig történő megvalósítása nem reális. Az Európai Unió viszont a következő 12 évben a 20 százalékos csökkentés célját tűzte ki.
Növelnék az olajtermelést
A G8 államai “komoly aggodalmuknak” adtak hangot a kőolaj és az élelmiszerek árának az emelkedése kapcsán, mivel ezek komoly kockázatot jelentenek világszerte a gazdasági növekedésre nézve.
A csúcstalálkozó keddi, második munkanapján kiadott közleményben a G8-ak azt szorgalmazta, hogy rövid távon növelni kell az olajtermelést és az olajfeldolgozást, középtávon pedig fokozni kell az ágazatban a beruházásokat. A résztvevők szerint a kőolaj és az élelmiszerek árának az emelkedése növeli a globális inflációs nyomást, és komoly következményeket jár a leginkább sebezhető országban.
A G8-ak szerint tovább kell javítani az energiafelhasználás hatékonyságát, és változatosabbá tenni az energiaforrásokat. Az energiaellátás biztonságának fokozása érdekében a G8-ak az új technológiák és az energiahatékonyság témakörében fórum megrendezését javasolják a termelők és a fogyasztók részvételével, de erről részleteket nem közöltek.
A közlemény szerint a pénzpiacok némi javulása volt tapasztalható az elmúlt hónapokban, de “a feszültségek még élesek” – állapították meg. A G8-ak végül a világkereskedelmi tárgyalások gyors befejezését sürgették. E tárgyalások lezárását akadályozza, hogy a fejlett és a fejlődő országok eltérően ítélik meg a mezőgazdasági támogatások és egyéb termékcsoportok vámja csökkentésének szükséges mértékét. A résztvevők külön nyilatkozatot fogadtak el az üvegházhatás mérsékléséről.
