Az Egyesült Államok 9 tagú legfőbb bírói testülete megosztott, 5-4-es szavazati arányú döntést hozott, amelyet óriási várakozás előzött meg.
A legfelsőbb bíróság 1939 óta első ízben foglalt állást az alkotmány második kiegészítésében szereplő fegyvertartási jogról, amely az amerikai alaptörvény legvitatottabb pontjai közé tartozik.
A bíróság egy washingtoni fellebbezés kapcsán foglalkozott az üggyel: egy fővárosi állampolgár keresetében azzal érvelt, hogy saját biztonsága érdekében fegyvert akar tartani otthonában. A testület csütörtökön megállapította: alkotmányellenes a főváros 32 éve érvényben levő korlátozása a kézi lőfegyverek használatára és birtoklására vonatkozóan.
Az amerikai legfelsőbb bíróság első ízben hozott félre nem érthető állásfoglalást az alkotmány nevezetes második kiegészítésének értelmezéséről, felülbírálva a washingtoni fegyvertartási tilalmat. (A korábbi, 1939-es döntés nem adott egyértelmű választ a fegyvertartás jogára vonatkozóan.)
A fegyvertartási jogról szóló vita és állásfoglalás azzal az üggyel kezdődött, hogy egy biztonsági őr, bizonyos Dick Heller beperelte a fővárost. Úgy érvelt, megsértették a második kiegészítésben rögzített jogát, amikor a rendőrség nem adott neki fegyvertartási engedélyt, hogy önvédelmi céllal pisztolyt tárolhasson lakásában.
Az 1976 óta érvényben levő washingtoni fegyvertartási tilalmat az motiválta, hogy a sűrűn lakott, turisták által látogatott fővárosi környezetben különösen veszélyes lenne, ha a lakók töltött fegyvereket tárolhatnának otthonaikban – mondta korábban Gregory Mize volt büntetőbíró, aki közreműködött a tiltó szabályozás megalkotásában.
Az alkotmány második kiegészítésének értelmezése bírák, jogászok és jogértelmezők nemzedékeit osztotta meg az Egyesült Államokban. A rendkívül befolyásos fegyverlobbi álláspontja szerint a kiegészítés az egyén fegyvertartási jogát rögzíti, míg a másik szemlélet képviselői úgy értelmezik, hogy kollektív jogról van szó, azaz csak hivatásos fegyveres testületek tagjai tarthatnak és viselhetnek fegyvert.