Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint az orosz-EU partnerségi szerződés kidolgozásához idő kell, Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos nehéz tárgyalásokra számít, s Szergej Prihogyko, az orosz elnök tanácsadója azt hangsúlyozta, hogy a válsághelyzetek gyakorlati megközelítése nem mindig esik egybe.
A tárgyalások megkezdését orosz közlés szerint a csütörtök-pénteki orosz-EU csúcstalálkozón, a nyugat-szibériai Hanti-Manszijszkban jelentik be, s Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos már közölte: amennyiben ez megtörténik, a küldöttségek első plenáris ülését már július 4-én megtartják Brüsszelben.
Solana az Interfax hírügynökségnek csütörtökön adott interjúban arról beszélt, hogy az 1994-ben megkötött korábbi szerződés helyére lépő új megállapodás a kétoldalú kapcsolatok átfogó alapját biztosítja majd a belátható jövőre és elő kell segítenie a kölcsönös együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázását.
Nehéz témák jönnek
Azt mondta, hogy az energetikai területet érintő tárgyalás ígérkezik a legnehezebbnek, de egyben ez a legfontosabb is, mivel a felek kölcsönös függősége e téren különösen nagy.
Kifejtette: az Európai Unió abban érdekelt, hogy Oroszországgal e téren az átláthatóságon, tisztességes versenyen, kölcsönösségen és a diszkrimináció mellőzésén alapuló partnerséget építsen ki, mert ez mindkét fél számára biztonságot és stabilitást nyújt, és lehetőséget ad további, hosszú távú beruházásokra.
Hangsúlyozta: a grúziai és moldovai konfliktusok rendezése prioritás mind az EU, mind Oroszország számára, és reményei szerint ez az új megállapodásban is kifejezésre jut.
Egybeesnek az érdekek?
Benita Ferrero-Waldner szintén az Interfax hírügynökségnek adott interjújában elmondta: Oroszországnak a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozásával is összefügg a partnerségi szerződésről kezdendő tárgyalások időtartama és sikere.
Ferrero-Waldner szerint az EU “ambiciózus, a kétoldalú együttműködés minden területét átfogó, és jogilag kötelező érvényű megállapodásra” törekszik. “A bonyolultabb kérdésekben mindkét fél a maga számára legmegfelelőbb megoldásra törekszik majd, de nem szabad elfelejteni, hogy valójában érdekeink sok területen egybeesnek” – jelentette ki.
Koszovó is napirendre kerül
Szergej Prihogyko, az orosz elnök tanácsadója a csúccsal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy hagyományosan szó lesz a kontinens biztonsági problémáiról, így az úgynevezett befagyasztott konfliktusokról is: Koszovóról, Észak-Ciprusról, Abháziáról, Dél-Oszétiáról és a Dnyeszteren túli területről.
Hangsúlyozta: mind az EU, mind Moszkva érdekelt a válságövezetek visszaszorításában, de a gyakorlati megközelítés nem mindig esik egybe. Legyen szó Koszovóról, vagy a posztszovjet térség hasonló konfliktusairól, az erő alkalmazása Moszkva szerint nem megengedhető, és a rendezésnek az érintett felek önkéntes megállapodása alapján, álláspontjaik figyelembe vételével kell létrejönni.
Emellett óvatosságra intett a meglévő békefenntartó formátumokkal és a már zajló tárgyalási folyamatokkal kapcsolatban, de hangsúlyozta: Oroszország és az EU rendszeresen egyeztet mindezen kérdésekről és keresi a kölcsönösen elfogadható megoldásokat.
