Nagyvilág

Nem sért törvényt a cseh Nemzeti Gárda?

Nem sérti a hatályos törvényeket a cseh Nemzeti Gárda tevékenysége Karlovy Varyban, s ezért nincs semmiféle ok arra, hogy a hatóságok fellépjenek ellene - állítja Veronika Vlková, a világhírű nyugat-csehországi fürdőváros polgármestere.

A polgári demokrata politikus a Lidové Noviny című konzervatív cseh lapban hétfőn közölt nyilatkozatában arra reagált, hogy a Nemzeti Gárda a múlt héten bejelentette: ügyeletet fog tartani Karlovy Varyban a Jan Amos Komensky általános iskola előtt, ahol a múltban roma suhancok kiskorú cseh gyerekeket vertek meg. A gárdisták továbbá önvédelmi tanfolyamot tartanak a gyerekeknek.

“Az ügy nagyon bonyolult, mert a támadások többségét olyan gyerekek követték el, akiket koruknál fogva nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni” – jelentette ki a polgári demokrata regionális politikus.

Véleménye szerint az ilyesfajta problémákat azzal lehetne megoldani, hogy csökkentenék a büntetőjogi felelősség korhatárát. A törvényjavaslat a képviselőházban van, de elfogadásáról éles viták folynak.

Radikálisok alapították

A Nemzeti Gárdát tavaly októberben a szélsőjobboldali cseh Nemzeti Párt (NS) hozta létre. A Nemzeti Pártot a cseh média gyakran minősíti neonácinak, szélsőségesnek, a Nemzeti Gárdát pedig félfasiszta szervezetnek.

Vlková szerint a Nemzeti Gárda semmiféle módon nem függ össze a városvezetés tevékenységével, s eddig senki sem panaszkodott arra, hogy a gárdisták törvényt sértettek volna. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Zdenka Papezová, a helyi rendőrségi szóvivő is.

“Ez civil tevékenység, s ha ezek az emberek nem sértenek törvényt, a rendőrségnek nincs is joga beavatkozni ellenük. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha megsértenék a törvényt” – szögezte le Papezová. Megjegyezte: a gárdisták eddig csupán azt tették, hogy felkeresték a városrész néhány roma, illetve cseh családját, s röplapokat osztogattak, “ami nem törvénysértő”.

Visszautasították a rasszista jelzőt

Pavel Sedlácek, a Nemzeti Gárda szóvivője hétfőn bejelentette: a hét elején felkeresik az érintett iskola igazgatóját, hogy megállapodjanak a konkrét tevékenységben. Ugyanakkor visszautasította, hogy a félkatonai szervezet rasszista lenne.

“A cigánykérdésben nekünk van a legátfogóbb programunk Csehországban. Százszázalékos egyenlőségnek kell lennie a jogok és a kötelességek területén. Amit nekünk nem szabad, azt nekik sem. És fordítva” – nyilatkozott Sedlácek. Leszögezte: nem értenek egyet a romák pozitív diszkriminációjával.

Nem a romákkal van bajuk?

A szóvivő szerint elsődlegesen nem a romákkal, hanem az “alkalmazkodásra képtelen emberekkel” van bajuk. “Hogy éppen cigány, roma, fekete, kék vagy cseh, nekünk az mindegy” – hangsúlyozta.

Úgy véli, hogy a probléma megoldásába egész Európát be kell vonni. “Ha valaki nem tartja be a törvényeket, akkor nincs mit keresnie itt. Akkor vissza kell mennie abba az államba, ahol jól fogja érezni magát. Romániától kezdve Indiáig. Az egyik járható út, hogy telkeket veszünk Indiában, és ezt az egész közösséget – az alkalmazkodásra képtelen részére gondolok – oda küldjük.

Ott úgy élhetnek, ahogy akarnak, lophatnak, meglophatják egymást, s nem kell munkába járniuk” – fejtette ki véleményét a Nemzeti Gárda szóvivője.

Radikálisan nacionalista elvek

“A Nemzeti Gárda tagjainak véleménye a társadalmi és politikai kérdésekről szélsőségesnek minősíthető” – jelentette ki Zdenek Zboril szociológus.

A Nemzeti Párt parlamenten kívüli párt Csehországban, s a Nemzeti Gárdát, amely állítólag fegyvertelen, de katonai elvek alapján felépülő szervezet, tavaly ősszel hívta életre. Idén ősszel, Csehszlovákia 1918. október 28-án történt megalapításának 90. évfordulóján tervezik a Nemzeti Gárda első egységének hivatalos eskütételét.

A gárda megalakulása ellen számos zsidó, roma és civil szervezet tiltakozott. Ivan Langer belügyminiszter kijelentette, hogy a hatóságok nagy figyelemmel fogják kísérni a gárdisták tevékenységét, s ha törvénysértést tapasztalnak, azonnal beavatkoznak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik