A pénteken befejeződött kétnapos értekezlet tanúsága szerint ugyanakkor – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogalmazása szerint – “a tagállamok vezetőinek körében széles egyetértés van abban, hogy közös európai ügyünk a lisszaboni szerződés elfogadása, és közös európai felelősség a tagállamok támogatása, a ratifikáció sikere”.
A magyar miniszterelnök szerint az a közös cél, hogy a 2009-es európai parlamenti választásokat már új szabályok szerint lehessen lefolytatni. Hozzátette: ehhez a következő hónapokban nagyon sok konzultációra lesz szükség az egyes tagállamok és az unió vezető intézményei között.Tizennyolc tagállam (köztük Magyarország elsőként) már ratifikálta a lisszaboni néven is emlegetett szerződést, ám az eredeti remények szerint idén befejezhető ratifikációs folyamatot a múlt heti (alacsony részvétellel és szoros eredménnyel végződött), elutasító ír népszavazás megakasztotta.
Írország az egyetlen tagállam, ahol a dokumentumot népszavazáson kell megerősíteni, bár pénteken a tagországok a záródokumentumba is bevették azt, hogy “a Cseh Köztársaságban is bizonytalan az unió intézményi és döntéshozatali rendszerét megreformáló lisszaboni szerződés elfogadása”. A válsághelyezet legegyszerűbb megoldását a népszavazás megismétlése jelentené, de Brian Cowen ír miniszterelnök a csúcsértekezlet után sem tudta megerősíteni, hogy erre sor kerülhet-e.
Abban egyetértettek az EU-vezetők, hogy az ír események miatt nem torpanhat meg az unió működése, és lehetőség szerint összpontosítani kell a lakosságot közvetlenebbül érintő problémákra is, nem csak a tőlük meglehetősen távol eső intézményes kérdésekre. A megoldáskeresés őszre halasztása mindenesetre igen kevés reményt hagy arra, hogy a reformszerződés még életbe léphet az eredeti tervek szerinti 2009-ben. A csúcstalálkozó másik fontos témája a magas energia- és élelmiszerárak kérdése volt. Egyértelművé vált, hogy a vezetők arra számítanak: az olajárak tartósan magasak maradnak, tehát a probléma nem oldódik meg rövidesen.
Az árak okozta nehézségek leküzdésének számos lehetősége felmerült a tanácskozáson, de egyetértés csak abban alakult ki, hogy hosszú távú megoldást kell találni, míg rövid távon a legfontosabb teendő a leginkább rászoruló, azaz legalacsonyabb jövedelmű rétegek támogatása. Az Európai Bizottság az októberi EU-csúcsig megvizsgálja, hogy adóeszközöket lehet-e és célszerű-e alkalmazni az olajár emelkedésének ellensúlyozására. Kovács László adóügyi biztos közlése szerint ugyanakkor a tagállamok többsége megerősítette azt a véleményt, hogy az adócsökkentés nem alkalmas eszköz a magas üzemanyagárak problémájának megoldására.
Egyetértés alakult ki abban is, hogy az élelmiszerárak emelkedése elleni fellépésként növelni és ösztönözni kell a mezőgazdasági termelést az unióban. Gyurcsány Ferenc rámutatott, hogy Magyarországnak régóta ez a véleménye, de korábban még kevesen értettek egyet vele az unióban.
