“A cseh kormányküldöttség úgy utazik a csütörtöki európai uniós csúcsértekezletre, hogy nincs felhatalmazása támogatni egy közös felhívást a lisszaboni szerződés ratifikációs folyamatának folytatására” – jelentette ki Alexandr Vondra, az európai ügyekért felelős cseh kormányfőhelyettes szerdán Prágában.
A cseh kormány álláspontját kedden este vitatta meg és hagyta jóvá a képviselőház európai ügyekkel foglalkozó bizottsága.
A szerződés halott
Míg Václav Klaus cseh államfő szerint a ír népszavazás elutasító eredménye után a lisszaboni szerződés halott, s a ratifikáció nem folytatható, addig Mirek Topolánek és a cseh kormány óvatosabban fogalmaznak.
“Csehország abban a szerencsés helyzetben van, hogy a szenátus a lisszaboni szerződést az alkotmánybíróság elé utalta annak megállapítására, hogy nem ellentétes-e az alkotmánnyal. Amíg erről a testület nem dönt, a kormánynak nincs lehetősége konkrétan állást foglalnia” – fejtette ki a köztelevízióban a miniszterelnök.
Klaus: a Lisszaboni Szerződésnek vége
A lisszaboni szerződésnek vége, s ezért új, más típusú, más alapokon nyugvó dokumentumra van szükség – véli Václav Klaus cseh államfő.
“Az ír nem egyértelműen kimondta, hogy a (lisszaboni) szerződésnek vége. Nem értem a brit parlamentet, hogy miért akar még szavazni a szerződésről” – jelentette ki Klaus szerdán Prágában, amikor elhagyta a Bulovka kórházat, ahol két hete egy csípőműtétnek vetette alá magát.
Klaus szerint most már mindenkinek meg kellene értenie, hogy az eddigi út zsákutca, amelyen lehetetlen továbbmenni. “Le kell ülni az asztalhoz és egy új, teljesen más típusú dokumentumot kell létrehozni, amely más eszméken és más alapokon nyugszik” – szögezte le a cseh államfő, akit a cseh média általában euroszkeptikusnak minősít.
“Ha arra leszek kényszerítve, hogy még hosszú ideig a kórházban maradjak és ott lábadozzak, nem kizárt hogy unaloműzésként (a dokumentumot) magam vetem papírra” – tette hozzá Klaus.
Ők lesznek a következő EU-elnökök
“A kormányfő ugyan valós helyzetről beszél, de az egész nem más, mint puszta alibi” – jegyezte meg ezzel kapcsolatban a konzervatív Lidové Noviny.
“A kormánynak óvatosnak kell lennie, mert január elsejétől Csehország lesz az Európai Unió soros elnöke. Ebben a pozícióban megengedhetetlen, hogy szélsőséges álláspontot képviseljen” – mutatott rá a Hospodárské Noviny című politikai és gazdasági napilap.
Nincs teljes egység
A lisszaboni szerződés a kormánykoalíciót is megosztja. Míg a legerősebb kormánypárt, a Polgári Demokratikus Párt vezető emberei szinte nyíltan üdvözlik a lisszaboni szerződés ír elutasítását, s a kérdésről új tárgyalásokat szeretnének, addig a koalíciós kereszténydemokraták és a zöldek a ratifikáció folytatásának hívei.
Hasonlóan vélekedik az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt is, míg a szintén ellenzéki kommunisták nem hivatalos álláspontja gyakorlatilag azonos a polgári demokraták véleményével. A kereszténydemokraták azt javasolták, hogy a kérdést a kommunistákat kivéve egy kerekasztalnál vitassa meg az összes többi parlamenti párt.
Még tárgyalnának
Mirek Topolánek – tekintettel a közelgő cseh uniós elnökségre – kedden este felhívást intézet Jirí Paroubek szociáldemokrata pártelnökhöz, hogy üljenek le és átfogóan vitassák meg a cseh külpolitika azon prioritásait, amelyek nem köthetőek egy választási időszakhoz.
“Szép dolog a nyilatkozat, de mi már régen megfogalmaztunk egy ilyen felhívást, s fegyverszünetünk konkrét feltételeit is nyilvánosságra hoztuk” – reagált a felhívásra Paroubek.
A szociáldemokraták “fegyverszüneti” feltételei a lisszaboni szerződés elfogadása, a cseh uniós elnökség prioritásainak közös megfogalmazása, a Csehországban létrehozandó amerikai radarállomásról való tárgyalások felfüggesztése, valamint az, hogy törvényben tiltsák meg az egészségügyi intézmények magánosítását – emlékeztetett Paroubek.
