A nyugati országok aggodalommal szemlélik a közép-keleti ország nukleáris programját, amely félelmeik szerint atombomba kifejlesztését célozza. Irán tagadja ezt, azzal érvel, hogy energiatermelés céljából folytat urándúsítást, azért, hogy gazdag kőolaj- és földgázkészleteinek minél nagyobb hányadát tudja eladni külföldön.
Nagylelkűnek mondják
Javier Solana szavai szerint “nagylelkű és összetett” az az ösztönzőket tartalmazó hathatalmi javaslatcsomag, amelyet szombaton ismertet iráni tárgyalópartnereivel, Manuseher Mottaki külügyminiszterrel és Szajed Dzsalili nukleáris ügyekben illetékes főtárgyalóval.
Az ajánlatot múlt hónapban állították össze az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagállamának és Németországnak a képviselői. Tartalmáról nem lehet tudni közelebbit. Diplomaták szerint nem várható áttörés az EU-főképviselői vizittől.
Újabb szankciók
Az Egyesült Államok és az EU kilátásba helyezte, hogy újabb szankciókat vezet be Iránnal szemben, ha Teherán elutasítja a javaslatcsomagot. Az ázsiai országot 2006 óta három alkalommal sújtották büntetőintézkedésekkel nukleáris tevékenysége miatt.
Teherán igyekszik kisebbíteni ezek jelentőségét, többek között azzal érvel, hogy tavaly 70 milliárd dollár bevételre tett szert nyersolajeladásokból, elemzők ugyanakkor rámutatnak, a szankciók miatt elmaradó külföldi befektetések érzékenyen érintik a 25 százalékos éves inflációval küszködő országot.
Az iráni nukleáris program körüli huzavona borúlátó forgatókönyvek szerint adott esetben az iráni kőolajszállítások leállításához vezethet, amelynek következtében még a jelenleginél is magasabbra emelkedhet a kőolaj ára a világpiacon.
