A 2010-es év a választások éve lesz Magyarországon, s mindenki abban érdekelt, hogy a felkészülés során olyan megállapodások szülessenek, amelyeket – bárki kerül 2011-ben abba a helyzetbe, hogy végigmenedzselje az uniós elnökséget – sikerre lehessen vinni – hangsúlyozta a házelnök az Európai Unió és a magyar jogállam jelenkori helyzete, jövője című előadásában.
Már a költségvetésre készülne
Örömmel vennénk, ha a magyar elnökség alatt a prioritások közé kerülne a fenntartható fejlődés kérdése, de 2011-ben már fontos lesz a 2014-2021. közötti uniós költségvetésre való felkészülés is – mondta Szili Katalin. Hozzátette: „én nagyon fontosnak tartanám, ha Magyarország felvállalná az európai kisebbségpolitika kérdéseit is”. Csak a mindenkori politikai konszenzus lehet a kulcsa a sikerünknek – mutatott rá a házelnök.
Szili Katalin utalt arra is, hogy az uniós tagság kihat minden jogállami intézmény működésére, de szerinte „a legjelentősebb változást talán az Országgyűlés és a kormány kapcsolatrendszerében jelentette”. Rámutatott: az uniós jogalkotás jelentős részét a tagállamok közösen gyakorolják, s a korábban a nemzeti parlamentek hatáskörébe tartozó jogalkotási feladatok részben az uniós intézmények hatáskörébe kerültek. Megváltozott az Országgyűlés és a kormány közötti alkotmányos viszony, és a jogalkotó hatáskörök jelentős része átkerült a végrehajtó hatalomhoz – mondta a parlament elnöke.
Új fórumot hozna létre
A legfőbb népképviseleti szerv, az Országgyűlés az uniós jogszabályok tartalmára közvetlen módon nem gyakorolhat befolyást, mert a nemzeti parlamentek nem vesznek részt a közösségi döntéshozatalban, a kormány viszont szavazati joggal rendelkezik az Európai Unió legfontosabb jogalkotó intézményében, a Tanácsban – mondta.
Ebből következik az is, hogy a közösségi jogalkotó hatáskör megléténél az Országgyűlés esetenként megkerülhetővé válik a kormány által olyan kérdésekben is, amelyek egyébként a belső alkotmányos rend alapján parlamenti hatáskörbe tartoznak – tette hozzá a házelnök.
A parlamenti pártok egyetértésével megszületett azonban az együttműködési törvény, amely biztosítja, hogy legyen fórumrendszere az egyeztetési eljárásnak. S ez nemcsak azt garantálja, hogy érvényesüljön az Országgyűlés mindenkori ellenőrző tevékenysége a kormány felett, hanem azt is, hogy olyan egyeztetési eljárás legyen, amely konszenzust hoz, amivel a kormány megjelenhet az EU fórumai előtt a Magyar Köztársaság véleményeként – hangsúlyozta Szili Katalin.
Közlése szerint egy olyan konzultációs testületet is létrehoztak 2004-ben, amelynek az a feladata, hogy az egyeztetéseket lefolytassa; a testületnek a mindenkori házelnök a vezetője, tagjai a mindenkori parlamenti pártok frakcióvezetői, illetve az európai ügyek bizottságának a tagjai.
