Az alakuló ülésen igazolták a parlament 250 képviselőjének mandátumát, majd felfüggesztették a törvényhozás munkáját. A szünet várhatóan az új kormánykoalíció megalakításáig tart. Az új parlamenti elnök megválasztása – amely várhatóan része lesz a koalíciós alkunak – szintén várat magára.
A szerb alkotmány értelmében a parlamenti pártoknak az alakuló üléstől számított 90 napban kell létrehozniuk az új kormánykoalíciót, ellenkező esetben új választásokat kell kiírni.
Patthelyzet állt elő
A Boris Tadic elnök vezette Demokrata Párt (DS) körül tömörült, Európa-barát erők koalíciója 102 mandátummal, az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) 78 képviselővel, a Vojislav Kostunica távozó miniszterelnök Szerbiai Demokrata Pártja (DSS) által vezetett koalíció pedig 30 mandátummal rendelkezik.
Ily módon a két szembenálló tábor – az európai uniós integrációt gyorsítani akaró DS, illetve az Oroszországhoz való közeledést szorgalmazó SRS és DSS – egyike sem rendelkezik a kormányalakításhoz minimálisan szükséges 126 mandátummal. Ezért szövetségre kell lépniük a Slobodan Milosevic néhai szerb elnök által alapított, 20 képviselővel rendelkező Szerbiai Szocialista Párttal (SPS) és a kisebbségi pártokkal.
A kisebbségek közös frakcióban
Az SPS a választásokat követően az SRS-szel és a DSS-szel tárgyalt a kormányalakításról, de később olyan jelzéseket adott, hogy esetleg hátat fordít a nyugati sajtóban nacionalista jelzővel illetett SRS-DSS tábornak és a szerb elnök pártjával lép szövetségre.
Az új összetételű szerb parlamentbe bejutott kisebbségi pártkoalíciók képviselői közös frakciót alkotnak majd. Az összesen hétfős képviselőcsoportnak a három vajdasági magyar párt alkotta Magyar Koalíció (MK) négy képviselője, a Bosnyák Lista az Európai Szandzsákért két, és a Presevói Völgy Albánjainak Koalíciója nevű formáció egy képviselője lesz a tagja. A frakció vezetője Pásztor Bálint lesz – közölte szerdán maga a politikus.
