Az ország középvállalatait tömörítő szövetség vezetője hétfői sajtónyilatkozatában emlékeztetett egyebek között a Siemens, a Deutsche Telekom, továbbá a Lidl törvényellenes tevékenységével kapcsolatban kirobbant botrányokra, utalva arra is, hogy az „áldozatok” általánosságban a beosztottak voltak, a törvénytelenségekre pedig a vezetők adtak utasítást.
Thumann szerint az ilyen jellegű korrupciót egyebek között azzal lehetne meggátolni, ha a vállalatoknál – egyelőre önkéntes alapon – névtelen „feljelentő” helyeket hoznának létre. Ezzel lehetővé válna, hogy az alkalmazottak – névtelenül – felhívhassák a figyelmet azokra az állítólagos visszaélésekre, amelyeket szerintük „főnökeik” követtek el – hangoztatta a BDI elnöke, aki nem részletezte, hogy mindezt milyen formában képzeli el.
A BDI elnökének javaslatára az „érintettek” egyelőre nem reagáltak, de megfigyelők szerint annak realizálására aligha nyílik mód. Az indítvány mindenesetre jelzi, hogy a német nagy- és közepes vállalatokat érintő korrupciós botrányok elsősorban a gazdasági vezetőkkel szemben jelentős bizalmi válságot okoztak.
Közvetve utalt erre nyilatkozatában Jürgen Thumann is. A német iparszövetség elnöke ugyanis óvott a korrupció gyanújával kapcsolatos általánosításoktól. Elismerte, hogy az elmúlt időszakot ebből a szempontból valóban egyfajta „negatív széria” jellemezte, ennek ellenére úgy vélte, hogy a német vállalatok 99 százalékának magatartása megbízható. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy valamennyi gyanús esetet a legkövetkezetesebben ki kell vizsgálni, s a felelősöket a törvényeknek megfelelően el kell ítélni.
