A Romániai Magyar Demokrata Szövetség – annak ellenére, hogy az országos trendnek megfelelően a magyarság nem csekély része is passzívnak bizonyult – eddigi történetének legküzdelmesebb és ugyanakkor legfontosabb győzelmét szerezte meg. Várakozáson felül jól szerepelt és megszerezte a magyar helyek mintegy 80 százalékát az önkormányzatokban.
Nem örültek Orbánnak
Az RMDSZ ellenfelei tizennyolc éven keresztül kizárólag román pártok vagy általuk manipulált „magyar” fantomszervezetek voltak, ez alkalommal azonban magyar versenytársa is akadt. Az RMDSZ a Szász Jenő volt székelyudvarhelyi polgármester vezette Magyar Polgári Pártban olyan ellenfelet kapott, amely maga mögött tudhatta a Tőkés László elnökölte Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, a Székely Nemzeti Tanácsot, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét és további kisebb magyar önszerveződéseket, de leginkább az MPP magyarországi politikai szövetségesének erőteljes támogatását és ezzel gyakorlatilag a romániai választási kampány szereplőjévé emelte a Fideszt.
Vezető politikusainak, köztük a párt elnökének aktív részvétele a kampányban – Háromszéket leszámítva – a várt hatás ellenkezőjét váltotta ki az erdélyi magyarok többségében. Még az Orbán Viktort szeretve tisztelők közül is sokan úgy gondolták: ’90 óta első ízben a támogatás és segítségnyújtás túllépett az elfogadható kereteken.
Mert az erdélyi magyar választópolgárok többsége az RMDSZ eredményeivel vagy éppen hiányosságaival tisztában van, így visszásan hatott a Szász Jenőtől eredő egyszerűsítés: „Aki Markó-párti, az Gyurcsány-párti. Aki Orbán-párti, az MPP-párti”.
Az egyszerű szavak hatásosabbak voltak
Sokakra nagyobb hatással volt például Tamás Sándor, frissen megválasztott Kovászna megyei önkormányzati elnök beszéde: „Egy szó, mint száz, gyakorlati ember vagyok, tapasztalatot szereztem, kapcsolatrendszert építettem ki az elmúlt évek alatt, mindezt szeretném Háromszék érdekében kamatoztatni. Megtanultam a bukaresti élet csínját-bínját, tudom melyik ajtó merre nyílik, az eddig szerzett ismereteket fel tudom így használni”.
Orbán aktív szereplése az MPP mellett nem hozta el a várt sikert (fotó: MTI)
Ezen logikának köszönhető, hogy az RMDSZ-nek sikerült meghódítania a stratégiai jelentőséggel bíró Székelyudvarhelyet és Hargita megyét, illetve megtartani Csikszereda, Szatmár és Maros megyét, vagy éppen a román többségű Szászrégent.
Ráadásul miközben az MPP kampányplakátja „Isten segedelmével magyar feltámadást ” helyezett kilátásba és szintén plakáton ígért „székely feltámadást”, az ellenérdekeltek aktivistái a Tariceanu-kabinet két, RMDSZ-kezdeményezésre elfogadott kormányrendeletének lobogtatásával válaszolhattak, mely előbb 20, majd 64 magyar templom kiemelt anyagi támogatásáról intézkedett.
A magyarok is inaktívak voltak
A 18 millió választásra jogosult romániai állampolgár valamivel kevesebb mint a fele járult az urnákhoz a vasárnap tartott önkormányzati választásokon. Ezúttal is a falvakban élők mutattak nagyobb hajlandóságot a részvételre, a pártok mozgósítása itt volt sikeresebb. A vidékiek több mint 61 százaléka kívánt voksolni a helyi és megyei önkormányzatok képviselőjelöltjeire, a leendő polgármesterekre és – most első ízben – közvetlenül a megyei önkormányzatok jövőbeni elnökeire.
A politikusok riasztóan alacsonynak tartották a részvételi arányt, a kormányfő némiképp számonkérően meg is rótta az otthonmaradókat. A politikai elemzők ezzel szemben semmi kivetnivalót sem találtak a mérsékelt szavazási hajlandóságban.
Érdekes, hogy a – becslések szerint körülbelül kétmillió – külföldön dolgozó román állampolgár nagy része nem ment haza voksolni. Kivételt Avasújváros jelentett, ahol mintegy 800-an hazatértek a választások kedvéért.
Az erdélyi magyarság választási kedve ezúttal elmaradt a korábbi hasonló megmérettetéseken tapasztaltaktól. A Központi Választási Iroda tájékoztatása szerint 70 százalékos feldolgozottságnál – ami nagyjából már végeredménynek tekinthető – az RMDSZ: 7,69, míg a Magyar Polgári Párt (MPP) egy százalékot szerzett. (1)
Hogyan tovább?
Az RMDSZ megerősödése korántsem veszi le a napirendről a kiegyezéskeresést, hiszen az együttműködés az MPP több megyei és megannyi települési önkormányzatában a jövőbeni működőképesség feltétele. Bár a végeredményekre még várni kell és számos településen a június 15-i, második forduló fogja tisztázni az erőviszonyokat, már tudható, hogy Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson (ahol az RMDSZ és az MPP nagyon szoros eredménnyel végzett), a képviselőtestületi összetétel inkább a polgári pártnak kedvez.
Az együttműködésnek nincs alternatívája, különös tekintettel a közelgő általános választásokra. A kérdés csupán az, hogy milyen belső átrendeződés várható az MPP–ben. Szász Jenő számára aligha biztató az együttműködést mindig is felelősségteljesen szorgalmazó és Tőkéshez közel álló temesvári Tóró T. Tibor nyilatkozata: „Ami Szász Jenő pártbeli pozícióját illeti, várni kell még a következtetésekkel – bár a háromszéki sikerekkel tagadhatatlan, hogy az MPP centruma Székelyudvarhelyről, illetve Hargita megyéből elmozdult.”
