A romániai helyhatósági választásokon Székelyföldön a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerezte meg a legtöbb kulcsfontosságú vezető pozíciót, de számos településen vetélytársa, a Magyar Polgári Párt (MPP) erős frakcióval foglalhat helyet majd a helyi tanácsokban – ez rajzolódik ki a vasárnapi választások részleges eredményeiből.
Szász Jenő veszített
A két székelyföldi megye közül Hargitában egyértelműen az RMDSZ szerepelt jobban. Borboly Csaba, a szövetség megyei tanácselnökjelöltje győzött Szász Jenővel, az MPP elnökével szemben. Hargita megye két legreprezentatívabb városát, Székelyudvarhelyet és Csíkszeredát is RMDSZ-es polgármesterek irányítják majd, előbbit Bunta Levente, utóbbit pedig Ráduly Róbert Kálmán.
Hargita megyében viszont a történelmi Gyergyószéken szerepelt jól az MPP. A térség központjának számító Gyergyószentmiklóson második fordulót rendeznek a két magyar szervezet jelöltjei között, a városi tanács pedig MPP-többségű lesz.
Sepsiszentgyörgyön megszorították az RMDSZ-t
A Kovászna megyei tanács elnöki tisztségét az RMDSZ-es Tamás Sándor tölti majd be. A választások előtt közzétett közvélemény-kutatásokhoz képest meglepetésnek számít viszont az, hogy Sepsiszentgyörgyön, a megyeközpontban szoros küzdelem alakult ki a két magyar szervezet jelöltje, az RMDSZ-es Antal Árpád és az MPP-s Csinta Samu között. A hivatalos végleges eredmények szerint a két jelölt között második fordulóra kerül sor, mivel Antal csak a szavazatok 41 százalékát gyűjtötte be, öt százalékkal többet, mint ellenfele. Sepsiszentgyörgy helyi önkormányzatában a legtöbb mandátumot az MPP nyerte el.
Az MPP a románok által többségben lakott megyékben, mint például Kolozs vagy Maros megyében nem szerepelt meggyőzően, hiszen a részeredmények szerint sem a megyei önkormányzatban, sem a marosvásárhelyi és a kolozsvári városi tanácsban nem lesz önkormányzati képviselője.
Az RMDSZ-nek nem sikerült visszaszereznie a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget, ott továbbra is Dorin Florea lesz a városvezető. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyulának román jelölttel kell megmérkőznie a második fordulóban. A részeredmények szerint a szövetségnek jó esélye van arra, hogy a Maros és a Szatmár megyei önkormányzat elnöki tisztségét is elhódítsa.
Gyurcsány gratulált Markónak
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn telefonon gratulált Markó Bélának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökének a pártnak a romániai helyhatósági választásokon elért sikeréhez – közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő.
A kormányfő hangsúlyozta: már az eddig közzétett, nem végleges adatokból is látható, hogy az RMDSZ jobb eredményt ért el, mint az európai parlamenti választásokon. A miniszterelnök a beszélgetésben fontosnak nevezte, hogy a határon túli magyar szervezetek működjenek együtt. Leszögezte: nem használ, ha a magyarországi pártok saját vitáikat kiviszik a határon túli magyarok közé.
Nagy volt a tét
Az idei romániai helyhatósági választásoknak a korábbi évekhez képest nagyobb a tétje, minthogy folyamatosan bővülnek az önkormányzatokra átruházott hatáskörök, ennek következtében pedig a rendszerváltás óta példátlanul sok pénz elosztásáról döntenek a győztesek.
Erre hívta fel a figyelmet a vasárnapi választások előtt Traian Basescu államfő is, aki emlékeztette a választókat arra, hogy a következő négy évben a helyi választott tisztségviselők összesen 20 milliárd euró fölött rendelkezhetnek európai uniós forrásokból.
A pártok számára azért is bírt nagy téttel a megmérettetés, mert az előre vetítheti az őszi parlamenti választások kimenetelét. A korábbi közvélemény-kutatások eredményei azt mutatták, hogy jelenleg a Traian Basescu államfőt támogató ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PD-L) a legnépszerűbb politikai alakulat Romániában. Második helyen a 2004-ig kormányzó, de azóta szintén ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Párt (PSD) áll, a harmadik legnagyobb politikai erő pedig a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL). Bukaresti megfigyelők szerint a helyhatósági választásokat követően pontosabban körvonalazódhat: mekkora az esélye a PD-L-nek arra, hogy esetleg abszolút többségre tegyen szert az őszi parlamenti választásokon.
