A tényleges hatalmától már korábban megfosztott uralkodó, a népszerűtlen Gianendra Bir Bikram Sah Deva két hetet kapott arra, hogy kiürítse a palotáját, amelyből nemzeti múzeumot csinálnak. A Sah dinasztia 239 éven át ült a nepáli trónon. A köztársaság kikiáltása a baloldali, maoista lázadók egyik fő követelése volt, akik ezt az évtizedes belháború befejezésének feltételéül szabták.
A képviselők elsöprő többséggel – 560:4 arányban – szavazták meg a himalájai monarchia megszüntetését. “Nepál független, feloszthatatlan, szuverén, laikus és demokratikus köztársaság. A királyi család minden kiváltsága megszűnik mától” – hangzik a megszavazott szöveg, amely szerint május 29-e a köztársaság napja lesz.
Magyar példa
Az új államfő, a köztársasági elnök személyéről még nincs hír, de a pártok abban állapodtak meg, hogy szerepe csak ceremoniális lesz, az országot a miniszterelnök fogja vezetni.
A főváros, Katmandu utcáin népviseletbe öltözött tömegek ünnepelték a döntést, amely már akkor várható volt, amikor a maoisták a nemzetgyűlés legnagyobb erejévé emelkedtek az áprilisi választásokon.
Nagy durranás
Az ünneplést három kisebb robbantásos merénylet zavarta meg, de halálos áldozatok nem voltak. Felvonult több ezer maoista is, aki sarló-kalapácsos zászlóval, öklét magasba emelve kiabálta, hogy “le a monarchiával”.
A királyság bukása drámaian gyors volt ahhoz képest, hogy nemrég még Birendrát istenként tisztelték hívei: sokak számára Visnu hindu isten megtestesülése volt. Mára a képét eltávolították a pénzekről, neve eltűnt a nemzeti himnuszból, s még arra is felszólították, hogy maga fizesse villanyszámláját.
Nyomorba dönt
A nepáliak szemében a királyi család tekintélye akkor rendül meg alapjában, amikor 2001-ben a trónörökös herceg részegen legyilkolta a népszerű Birendra királyt és nyolc más családtagját, majd öngyilkos lett. Hibásnak bizonyult a trónra lépő Gianendra döntése is, amikor 2005-ben magához ragadta a teljhatalmat, és csak sorozatos tüntetések után lépett vissza.
2006-ban a király rákényszerült a parlament összehívására és a békeszerződés aláírására a maoista lázadókkal, ami azután az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokhoz, és végül a monarchia eltörléséhez vezetett.
—-Bukott monarchiák—-
A második világháború óta megdöntött monarchiák a világban:
1952 – Egyiptomban reformer katonatisztek megdöntik Faruk király hatalmát és emigrációba kényszerítik az uralkodót. Faruk néhány hónapos fia névleg még viseli az uralkodói címet 1953-ig, amikor kikiáltják Egyiptomban a köztársaságot.
1957 – Az 1956-ban függetlenné vált Tunéziában eltörlik a királyságot és kikiáltják a köztársaságot. A köztársaság első államfője Habíb Burgiba volt.
1958 – Egy véres puccs során meggyilkolják II. Fejszál iraki királyt. Abdel-Kerim Kászem tábornok vezetése alatt baloldali katonai diktatúra épül ki az országban.
1967 – Görögországban II. Konsztantin király puccsot kísérel meg végrehajtani a katonai diktatúra ellen, sikertelenül. Az uralkodó elhagyja az országot, 1973-ban eltörlik a királyságot.
1969 – Líbiában távollétében katonai puccsot hajtanak végre I. Idrisz király ellen, a jelenlegi államfő Moammer el-Kadhafi ezredes vezetésével.
1970 – Kambodzsában Lon Nol tábornok vezetésével puccsot hajtanak végre és eltörlik a monarchiát. Két évtizeddel később visszaállítják a távol-keleti országban a királyságot, ekkor kerül hatalomra a jelenlegi uralkodó Norodom Szihamoni apja, Norodom Szihanuk.
1973 – Egy rokona, Mohammed Daud megdönti Mohammed Zahír Sah afgán király hatalmát, kikiáltják a köztársaságot.
1974 – Katonai puccsal eltávolítják a hatalomból Hailé Szelasszié etióp császárt.
1975 – Laoszban a kommunista hatalomátvételt követően lemond Szavang Vatthana király.
1979 – Iszlám forradalom Iránban, Mohammed Reza Pahlavi sah elhagyja az országot.
1979 – Közép-Afrikában líbiai látogatása alatt megdöntik a két évvel korábban megkoronázott I. Bokassa (Jean-Bédel Bokassa) hatalmát és helyreállítják a köztársasági államformát.
