Nagyvilág

Felosztják az Északi-sarkot

Grönlandon kezdett kétnapos külügyminiszteri tanácskozást az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Norvégia és Dánia: öt olyan ország, amely egyaránt igényt formál területekre az Északi-sark körül.

Régóta tudott, hogy a vidék ásványkincsben gazdag, de a Föld éghajlatának melegedésével a terület felértékelődött. Azzal, hogy a sarki jég olvadásnak indult, a javak kitermelése gazdaságos lehet.

Per Stig Möller dán külügyminiszter – a tanácskozás házigazdája – előzőleg azt mondta, egyelőre a cél mindössze az, hogy egyetértésre jussanak a területi követelések eldöntésének eljárási rendjéről; maguk a területi igények ez alkalommal nem kerülnek terítékre.

Az, hogy egy orosz kutatóexpedíció tavaly elhelyezte az orosz zászlót az Északi-sark alatt a tengerfenéken, nem jelenti azt, hogy Oroszországnak területi követelése lenne – fejtette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Az aktust ahhoz hasonlította, mint amikor amerikai űrhajósok 1969-ben az első Holdra szálláskor kitűzték a csillagos-sávos lobogót.

A WWF nemzetközi környezetvédelmi szervezet követelte, hogy az érintett államok dolgozzanak ki új, az eddiginél hatékonyabb rendszert a környezeti változásokra különösen érzékeny sarkvidéki tengerek védelmére. A zöldek a felmelegedés nyomán megnövekedő hajóforgalom és az ásványkincsek kiaknázásának környezeti ártalmaira figyelmeztetnek. Az Egyesült Államokat John Negroponte külügyminiszter-helyettes képviseli a találkozón.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik