A volt first lady 65-28 arányban vezetett a szavazatok 54 százalékos feldolgozottsága mellett riválisával, Barack Obamával szemben. A két szenátor között még mindig nem dőlt el, melyikük vehet részt a Demokrata Párt jelöltjeként a novemberi amerikai elnökválasztáson.
A keddi forduló eredményét értékelve a Los Angeles Times megállapította: a nyári jelöltállító konvencióra mindössze 28 elkötelezett delegáltat nyújtó Nyugat-Virginiában aratott győzelem lelassíthatja, de már valószínűleg nem állíthatja meg Obama magabiztos menetelését a jelöltség felé. A delegátusokat arányosan osztják ki a két aspiráns között, de a verseny állását az sem befolyásolta volna érdemben, ha mind a 28-at Clinton kapja.
Clinton nem adja fel
„Eltökéltebb vagyok, mint valaha, hogy folytassam a kampányomat addig, amíg nem nyilvánít véleményt minden szavazó” – jelentette ki Charlestonban mondott győzelmi beszédében Clinton.
„A verseny még nem ért véget!” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nem kell azért befejezni a küzdelmet, mert meredek út vezet a hegycsúcsra. „Én vagyok a legerősebb jelölt” – szögezte le, s megjegyezte, hogy 1916 óta egyetlen olyan demokrata jelölt sem jutott be a Fehér Házba, aki nem nyert Nyugat-Virginiában. Ismét hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni a kizárt michigani és floridai szavazatokat, 2,3 millió ember leadott voksát.
Nyugat-Virginiában nagyobb a fehér, az idős, az alacsonyabb képzettségű és a kevésbé tehetős szavazók aránya, mint más államokban. Éppen ezek a csoportok támogatják országszerte Clintont. Az exit poll megkérdezések során volt olyan fehér nő, aki nem titkolta: nem fog Obamára szavazni, ha ő lesz a jelölt, mert fekete.
McCain lenne a harmadik Bush?
Barack Obama – aki szinte nem is kampányolt az államban, csak egy rendezvényen vett részt – kedd este Missouriban azt hangoztatta: a demokraták, a függetlenek és a republikánusok új többségét kell létrehozni, mert nem engedhető meg újabb négy év George Bushból. Ezzel arra utalt, hogy szerinte nem lehet elnök John McCain, a republikánus jelöltség várományosa, akit sok demokrata harmadik Bushként emleget.
Obama azóta, hogy a múlt héten Észak-Karolinában nagy arányú győzelmet szerzett, Indianában pedig csak csekély mértékben veszített, több mint két tucat újabb szuperdelegátust gyűjtött össze. Ezen delegátusok, a párt vezetői és kongresszusi képviselői közül Clinton viszont csak két újabb támogatását szerezte meg.
A szuperdelegátusok egyike, Roy Romer, a Demokrata Párt volt elnöke sokak véleményét fejezte ki, amikor úgy nyilatkozott: “Úgy érzem, ez a verseny véget ért, (…) itt az ideje, hogy egyesítsük a pártot, és továbblépjünk az elnökválasztás felé”.
Alelnökségre pályázik Clinton?
Sokan találgatják, hogy Clinton miért folytatja a számára mind kilátástalanabb küzdelmet. Egyesek szerint erősnek kíván mutatkozni a második helyen, hogy Obama őt válassza alelnökjelöltjének. Más elemzők szerint Obamának nem sok haszna származna abból, ha Clintonnal tandemben indulna novemberben. A USA Today/Gallup felmérése szerint a demokraták és a demokrata hajlamú függetlenek 55 százaléka szívesen látna egy Obama-Clinton-párost.
Az ABC News hírcsatorna becslése szerint Obamának 1883, Clintonnak 1707 delegátusa van a jelöltállító kongresszusra a jelöltséghez szükséges 2025-ből. A demokrata előválasztásokból mindössze 3 hét, 5 megméretés, 189 kiosztandó delegátus maradt; a következő fordulót jövő kedden tartják Kentuckyban és Oregonban.
