Bob Barr a két nagy párthoz képest kicsiny Libertariánus Párt színeiben kíván indulni az elnöki posztért novemberben. A párt május 22-26-i denveri konvencióján dönt elnökjelöltjéről, és Barr stábja úgy számol, hogy a szavatok 7 százalékát gyűjthetik be novemberben. Barr indulása döntő fontosságúnak bizonyulhat, ugyanis egy Obama-McCain párharcban a demokrata jelölt javára döntheti el a versenyt, mivel a republikánus jelölttől jelentős számú voksot halászhat el.
McCainnek fájhat a feje
A volt képviselő azzal kampányol, hogy McCainnel, sőt még Obamával szemben is csak ő nyirbálná meg a kormányzat hatalmát, amely a 2001-es terrortámadások óta túlságos megnőtt.
Barr – aki 1995 és 2003 között Georgia államot képviselte a washingtoni kongresszusban – kőkemény konzervatív politikus hírében áll, aki annak idején az elsők között követelte Bill Clinton alkotmányos lemondatását. Barr megjelenése különösen McCainnek okozhat fejfájást, aki azért küzd, hogy felzárkóztassa maga mögött a konzervatívok sokszínű táborát.
Obama az élen
A keddi nyugat-virginiai demokrata előválasztáson Hillary Clinton nagy arányú győzelme várható. A volt first ladynek ez az azonban keveset segíthet hátránya lefaragásában, hiszen csak 28 elkötelezett delegátus sorsa dől el. Obama stábja is a még hátralevő fontosabb szövetségi államokra koncentrál: Oregonban és Kentuckyban május 20-án 52, illetve 51, Puerto Ricóban június 1-jén 55 delegátust osztanak ki az aspiránsok között.
Az utóbbi napokban az NBC televíziót követően több rangos orgánum is közölte, hogy becslése szerint Obama már a saját belátásuk szerint döntő szuperdelegátusok között is megelőzte Clintont. A The Wall Street Journal számítása szerint az afro-amerikai szenátort 155 voks választja el attól, hogy megszerezze a jelöltséget jelentő 2025 delegátusi szavazatot. A hátralevő 6 fordulóban 250 elkötelezett delegátus sorsáról lesz szavazás.
