Külföld

Az EU is beszállt az űrháborúba

admin
admin

2008. 05. 08. 07:00

Az Európai Unió Galileo névre keresztelt műholdprogramja rendkívüli fontossággal bír az EU gazdasági-katonai függetlenségének növelésében. Ráadásul az amerikai GPS-nél sok szempontból jobb rendszer bizonyítja, hogy az unió technológiai fejlettsége a világ élvonalába tartozik. Ez nemcsak presztízs, hanem biztonsági szempontból is előnyt jelenthet.

Az Európai Unió közlekedési miniszterei, majd az Európai Parlament is jóváhagyta a Galileo-program folytatását áprilisban, majd fellőtték a második kísérleti műholdat is. Az Európai Unió ezzel jelentős lépést tett nagy terve, a geostratégiai és kereskedelmi függetlensége megerősítésére.

A Galileo megalkotását közvetlenül az amerikai GPS-rendszer szelektív hozzáférhetősége inspirálta: vagyis a Pentagon azon képessége, hogy bármikor megszüntesse a helymeghatározási szolgáltatás elérhetőségét egy adott régióban vagy akár az egész világon, csupán saját csapatainak fenntartva azt. Amerikai felfogás szerint ugyanis nem szerencsés, ha az ellenség is élvezheti a pontos helymeghatározás előnyeit, ráadásul az amerikai adófizetők pénzén.

Érdeklődők nézik a tengerparton, ahogyan a Dawn űrszonda egy Delta II hordozórakétához kapcsolódva a levegőbe emelkedik a Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpontból 2007. szeptember 27-én

Érdeklődők nézik a tengerparton, ahogyan a Dawn űrszonda egy Delta II hordozórakétához kapcsolódva a levegőbe emelkedik a Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpontból 2007. szeptember 27-én

A GPS az amerikai hadsereg szeme

A műholdas helymeghatározás pedig a modern gazdaságban és hadseregben elengedhetetlenné vált. A GPS jelenleg az amerikai globális katonai dominancia sarokköve. Segítségével az ellenséges célpontok nagy pontossággal támadhatóak, a földi, légi és vízi egységek valós idejű szituációs éberséggel bírnak (tehát ismerik a saját és más egységek helyzetét), a hadműveletek összehangolása jelentősen egyszerűsödik.

A műholdas helymeghatározás elsődleges fontosságúvá válása azonban egyszersmind függőséget is teremt. Amint a GPS valamiért használhatatlanná válik, az arra építő modern hadsereg azonnal „megvakul”, hatékonysága jelentősen romlik. Azon felül, hogy minden rendszer zavarható, így természetesen a GPS is, nemrégiben Kína bizonyította, hogy képes ASAT, vagyis műholdellenes fegyverek bevetésére, ahogyan valószínűleg Oroszország is.

Európa is bajban lenne, ha kilőnék a GPS-t

Így tehát elképzelhető, hogy az Egyesült Államok akarata ellenére is megszűnhet a GPS-jel sugárzása, és az Európai Unió akkor is elveszítetheti a műholdas helymeghatározásból eredő előnyöket, ha teljesen kimarad az adott konfliktusból. A GPS hiányának nemcsak az európai hadseregek, hanem elsősorban az európai ellátórendszerek látnák kárát.

Műholdas helymeghatározás nélkül ugyanis a nemzetközi kereskedelem is elképzelhetetlen lenne annak ellenére, hogy a GPS jelenlegi formájában alkalmatlan a műholdas helymeghatározásban rejlő valamennyi kereskedelmi-gazdasági előny kiaknázására. Elsősorban azért, mert a GPS polgári verziója viszonylag pontatlan, jelenleg csak kiegészítő, „hagyományos” navigációs rendszerrel együtt használható biztonságosan.

A Galileo jobb lesz

Ebből a szempontból is fontos, hogy a Galileo elsődlegesen polgári felhasználásra szánt műholdas helymeghatározó rendszer. Meg kell jegyezni azonban, hogy a polgári és a katonai felhasználás ez esetben csupán a felhasználótól függ, a Galileo ugyanúgy zavarható lesz, mint a GPS.

A NASA által 2008. március 13-án közreadott kép a Szaturnusz holdjának, az Enceladusnak a déli sarkából gejzírszerűen kilövellő jégdarabkákról és vízgőzről

A NASA által 2008. március 13-án közreadott kép a Szaturnusz holdjának, az Enceladusnak a déli sarkából gejzírszerűen kilövellő jégdarabkákról és vízgőzről

A különbség az, hogy a Galileo normális esetben nem fog különbséget tenni polgári és katonai felhasználó között. Még az ingyenes szolgáltatás is lehetővé teszi a méteres pontosságú helymeghatározást, a kereskedelmi felhasználóknak pedig, használati díj ellenében, a néhány centiméteres pontosságút. Ebből a szempontból a Galileo felfogható egyfajta ’GPS 2.0’-ként.

Feltör az EU

Amennyiben az Egyesült Államok nem teszi új GPS-műholdjainak szolgáltatásait teljes mértékben hozzáférhetővé mindenki számára, a következő generációs műholdas helymeghatározási piacot az Európai Unió fogja irányítani, amivel Európa befolyását növeli. A pontos és megbízható globális helymeghatározás minden fejlett és fejlődő gazdaság számára kulcsfontosságúvá válik, és feltételezhető, hogy az Európai Unió kevésbé lesz hajlamos a szolgáltatás blokkolására, mint a GPS-t még mindig elsődlegesen katonai, nemzetbiztonsági szempontból kulcsfontosságú eszközként kezelő Egyesült Államok.

Éppen ez utóbbi tényezőt figyelembe véve volt kénytelen az Európai Unió beleegyezni, hogy a Galileo jelsugárzási frekvenciáját úgy határozza meg, hogy az zavarható legyen úgy is, hogy a GPS érintetlen maradjon. Ez praktikus lépés, hiszen egyrészről ez azt jelenti, hogy a GPS is zavarható a Galileo-jel érintetlenül hagyásával, másrészt kizárható, hogy konfliktus esetén az USA vagy az EU ellenfelei kihasználhassák a kétszeres lefedettség előnyeit.

Ütősebb lesz az európai sereg

Ezen felül a Galilelo-rendszer kompatibilis a GPS-szel, tehát nincs szükség új eszközökre a „szolgáltatóváltáshoz”. Ez a kereskedelmi előnyökön kívül azt is jelenti, hogy az Európai Unió hadseregei azonnal átállhatnak a Galileo használatára, ráadásul az EU-ból származó fejlett fegyverrendszereknek sem amerikai „szívük” lesz, ami növeli az EU-s katonai-ipari komplexum versenyképességét.

A Cassini amerikai űrszonda mozaikképe a Szaturnuszról

A Cassini amerikai űrszonda mozaikképe a Szaturnuszról

Az oroszok is versenybe szálltak

A Galileo természetesen nem egyedüli versenyzőként áll a GPS-szel szemben. Az orosz GLONASS a tervek szerint 2009-re éri el (újra) a teljes lefedettséget. A kínai COMPASS ez évben már képes lesz a műholdas navigáció biztosítására az ország területén és a környező országokban.

India is dolgozik a saját rendszerének kifejlesztésén, és mind Kína, mind India partnerországok a Galileo-programban is. Az orosz, kínai, és indiai rendszerek azonban elsősorban katonai célú fejlesztések, saját hadseregeik függetlenségét hivatottak biztosítani, így a Galileóval csak a GPS veheti fel a versenyt.

Beszálltunk az űrháborúba

Kissé kitekintve a jövőbe, a Galileo egy (újabb) lépés az űr militarizálása felé. Ezt a folyamatot nem az EU kezdte el, ám mostanra világossá vált, hogy a jövő háborúi részben az űrben is zajlanak majd. A Galileo maga csupán egy fejlettebb GPS, és önmagában kevés a kezdeményező szerep átvételére, inkább csak a szükséges minimumot nyújtja.

Az EU nem kíván és jelenleg nem is képes fegyverkezési versenybe bonyolódni az űrben. A Galileo nem jelent kihívást sem az „új csillagháborús”, sem más, űrközpontú fegyverrendszerek számára. Ám a jövő túlmutat az ilyen passzív rendszereken, az „űrháború” ennél jóval erőszakosabbnak ígérkezik: a már említett ASAT-fegyverek mellett űrbe telepített fegyverek, illetve önmagukat azok ellen megvédeni képes műholdak megjelenésére is számítani lehet. A Galileo meghatározóan polgári eszköz, járulékos katonai előnyökkel, és összességében a legfontosabb közös európai ipari kezdeményezés az Airbus elindítása óta.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.