A múlt héten Londonban egyeztetett ajánlat tartalma elvben nem nyilvános, de washingtoni sajtóértesülések szerint a perzsa állam a békés célú atomenergia-termeléshez öt évre elegendő dúsított uránhoz jutna, amelyet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél tárolnának.
Az Egyesült Államok az atomprogram leállításáért cserébe mindenekelőtt azt ígéri, hogy támogatná Irán felvételét a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO). Washington ezenkívül felkínálja, hogy engedélyezi alkatrészek szállítását az amerikai gyártmányú iráni polgári repülőgépekhez és kilátásba helyezi az Irán ellen három évtizede érvényben levő szankciók fokozatos feloldását. Ezenkívül konferenciát rendeznének az Öböl-térség biztonságáról.
Egyes amerikai megfigyelők szerint az ajánlat tartalma és a politikai döntéshozók Iránnal kapcsolatos kevésbé feszült állásfoglalásai – amilyenekre az iraki háború kezdete óta nem volt példa – arra utalnak, hogy nem áll küszöbön egy Irán elleni katonai akció. Más szakértők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a Pentagon vezetőinek nyilatkozatai alapján a háború elkerülhetetlen.
Az Irán elleni katonai fellépést régóta ellenző Robert Gates védelmi miniszter a napokban azt mondta, hogy Teheránt nem lehet eltántorítani attól a szándékától, hogy atomfegyver birtokába jusson. David Petraeus tábornok – akit felmentettek az iraki amerikai haderő főparancsnoki posztja alól, előléptették, és most már az egész térségbeli katonai műveletekért felelős – kongresszusi meghallgatásán kijelentette: az Irán által támogatott “különleges csoportok” a felelősek több száz amerikai katona, és több ezer iraki katona és civil haláláért Irakban. Michael Mullen, a vezérkari főnökök vezetője a múlt héten arról beszélt, hogy a Pentagon tervez egy lehetséges katonai akciót, mert Irán “halálos, ártalmas befolyást” szerzett a régióban. Nemrégen érkezett meg a Perzsa-öbölbe a második amerikai repülőgép-hordozó.
Irán már hétfőn, látatlanban közölte: nem fogad el a nagyhatalmaktól olyan ajánlatcsomagot, amely bármilyen módon sérti jogát atomprogramja folytatásához. Teherán azt állítja, hogy atomprogramja békés célú, de számos nyugati ország, köztük elsősorban az Egyesült Államok kételkedik ebben.
