Szergej Lavrov ezzel kívánta cáfolni grúz politikusok állításait, amelyek szerint Moszkva tudatosan készül a háborúra. A Grúziában állomásozó orosz békefenntartók létszámának növeléséről csak annyit mondott, hogy a létszámuk nem fogja meghaladni a térség véres konfliktusai nyomán kötött megállapodásokban foglalt felső határt.
A grúz-orosz viszony részben Grúzia NATO-csatlakozási szándéka, részben a szakadár területeknek nyújtott orosz támogatás miatt több éve egyre feszültebb. Oroszország 2006 tavaszán előbb a grúz borok és ásványvizek importját tiltotta meg, hivatalosan a fogyasztóvédelem kifogásai miatt, de Tbiliszi szerint a Nyugathoz való közeledés miatti büntetésként. Az év őszén kémkedéssel vádoltak és kiutasítottak Grúziából három orosz katonatisztet, s ezután Moszkva leállította a légi közlekedést, a postaforgalmat, valamint a vízumok kiadását Grúzia állampolgárainak, kivéve a humanitárius eseteket és a hivatalos küldöttségeket.
Tovább éleződött a helyzet, amikor Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása után a Grúziától de facto elszakadt Dél-Oszétia és Abházia elismerését kérte Moszkvától, amely ezután szorosabbra fonta kapcsolatait a két területtel, s a grúz fel szerint elismerte azokat. Közben a vízumkorlátozásokon nyáron enyhített Oroszország, idén márciusban felújította a légi közlekedést, s a minap a postai forgalmat is, hangsúlyozva: Grúziával a viszony normalizálására, a szakadár területek tekintetében békés rendezésre törekszik. Ekkor lőttek le Abházia felett egy grúz kémrepülőt, amit Tbiliszi szerint az orosz légierő semmisített meg.
