A Nyezavszimaja Gazeta felsorolta: a megoldásra váró legfontosabb kérdések az amerikai rakétapajzs elemeinek Oroszország által hevesen ellenzett kelet-európai telepítése, a hadászati támadó fegyverekről, illetve az európai hagyományos fegyverekről és haderőkről szóló szerződések ügye és a NATO Grúziával és Ukrajnával való bővítése.
Andrej Kolesznyikov a Kommerszant című lapban megírta, hogy még a (stratégiai keretdokumentumként emlegetett) nyilatkozat elfogadása is hajszálon múlt, az amerikai fél ugyanis mindenáron el akarta kerülni, hogy a rakétapajzs kérdése szerepeljen a dokumentumban.
Csak a nézeteltéréseket rögzítették
Mellőzni akarta ugyanis azt a mondatot, amely leszögezi, hogy Oroszország élesen ellenzi a telepítést. Végül azért egyeztek bele az amerikai tárgyalók a nézeteltérés rögzítésébe, mert bekerült egy utalás arra, hogy a korábbi amerikai javaslatok megfelelő egyeztetéssel és megvalósulásuk esetén enyhíthetik az orosz aggályokat.
Putyin az Oroszországba érkezett George W. Bush amerikai elnökkel és feleségével sétál szocsi nyári rezidenciáján (fotó: MTI/AP)
A Vedomosztyi című lap arra mutatott rá, hogy a dokumentumot a találkozó előtt a kétoldalú kapcsolatok egész komplexumát rögzítő térképként említették, de végül csupán a nézeteltéréseket rögzítette.
Formális találkozó
A lap szerint a két elnök együttműködése évei alatt nem vázolt fel stratégiai perspektívákat. „De nem is kell mindig kizárólag a célszerűség és az eredmények alapján vizsgálni az amerikai és az orosz elnöki találkozót. Az ilyesmi sok tekintetben hagyomány és rituálé. Bush és Putyin felkészülten játszotta a szerepét a darabban, de új távlatokat nem nyitott meg” – írta a Vedomosztyi.
Az Izvesztyija rámutatott: a kapcsolatok stratégiai kereteiről szóló nyilatkozat az, amit Putyin és Bush elvileg át akar adni az utódoknak. Ez azonban egészen pontosan egy nyilatkozat, senkit nem kötelez semmire, hanem leginkább leírja az állapotot, amelyben a két távozó elnök hátrahagyja az orosz-amerikai kapcsolatokat”.
