Bush a NATO-csúcstalálkozóra érkezett a román fővárosba, s a transzatlanti fórumon mondott beszédet. A Fehér Ház lakója úgy vélekedett, hogy a NATO-nak meg kell nyitnia az Ukrajna és Grúzia majdani felvételéhez vezető utat. Ez ugyanis szerinte arra ösztönzi az integrálódni vágyó két országot, hogy megmaradjon a demokrácia útján, egyben jelzés is lesz számukra, hogy szuverén és független államként létezzenek a jövőben is.
Kifejezte reményét, hogy a csúcstalálkozón meghívást kap a szövetségbe Horvátország, Albánia és Macedónia, de szerinte meg kell kezdeni az intenzív párbeszédet Bosznia-Hercegovinával és Montenegróval, nyitva kell hagyni a kapukat Szerbia előtt is.
Afgán eredmények?
Afganisztán témája központi helyet kapott a beszédben. Bush emlékeztetett arra, hogy 2001. szeptember 11. után a NATO-államok példásan fogtak össze, felismerve, hogy a terrorista támadások nyomán lényeges stratégiaváltásra van szükség. Ennek a küzdelemnek egyik színtere Afganisztán. Ott 55 ezer katona harcol annak érdekében, hogy ez az ország a demokrácia útján haladhasson.
Ma már egyetlen afgán várost sem ellenőriz az ellenség – hangoztatta. Nicolas Sarkozy francia elnököt idézve egyetértett azzal, hogy a szövetség nem engedheti meg magának, hogy elveszítse Afganisztánt.
Rámutatott, Irakban sem stabil a helyzet, folytatódik a harc a terroristák és a szélsőségesek ellen, de vannak már fontos eredmények is. Jelenleg tíz NATO-tagállam katonai ereje próbálja megerősíteni az ottani demokráciát – mondta. Kijelentette, hogy Oszama bin Laden fenyegetéseit komolyan kell venni, a terrorizmus elleni harcban a legnagyobb fokú készültségre és együttműködésre van szükség, hiszen ezt a kollektív védelemről szóló NATO-alapelv is megkívánja.
Moszkva már nem ellenség
A mai fejlett technológiát bizonyos országok – például Irán – nukleáris fegyverek és ballisztikus rakéták gyártására akarja felhasználni, fenyegetve ezzel Európát is – figyelmeztetett az elnök, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok ezért szorgalmazza az amerikai rakétavédelmi rendszer kelet-európai kiterjesztését.
Leszögezte azonban, hogy ez nem Oroszország ellen irányul, Moszkva ma már nem a NATO ellensége, a hidegháború véget ért. Sőt az atomfegyverek ma már közös fenyegetettséget jelentenek – fejtette ki. Felszólította Oroszországot, hogy vegyen részt az ezzel kapcsolatos stratégiai együttműködésben, amelyről Vlagyimir Putyin elnökkel a csúcstalálkozón és később Szocsiban is egyeztetni kíván.
Bush felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO ma már alkalmazkodott az új körülményekhez, nem csupán Európát védő „statikus” szövetség, a föld számos térségébe is elküldi haderőit. Szerkezetileg is átalakult, hogy szembenézhessen a jövő kihívásaival, fenyegetéseivel.
