A Lordok Házának gazdasági bizottsága által készített dokumentum közzétételével Londonban ismét fellángolt a vita arról, milyen hatást gyakorolt a bevándorlók özöne a brit gazdaságra, akik közül sokan az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz országból érkeztek a szigetországba.
A felsőházi jelentés szerint a “nettó bevándorlás” – a bevándorlók és a kivándorlók számának különbözete – példátlan ütemű növekedést mutatva 2006-ban már 300 ezer fölé emelkedett, jóllehet a múlt század 90-es éveinek elején még az évi 100 ezret sem érte el.
A Lordok Háza általánosságban azt a következtetést vonta le, hogy a migráció csekély vagy elhanyagolható hasznot hajtott a brit gazdaságnak, megjegyezve: a tömeges betelepülés “gyenge negatív” hatással járt a legrosszabbul fizetettek, és “gyenge kedvező” hatással a legjobban fizetettek számára. A dokumentum kitért arra is, hogy a nagyarányú betelepüléssel nőtt a lakások iránti kereslet, ami felhajtotta az ingatlanárakat.
A jelentés megállapításai ellentmondanak a Gordon Brown vezette munkáspárti kormány álláspontjának, amely szerint a bevándorlók munkája 2006-ban 6 milliárd fonttal gyarapította a brit gazdaságot. Az ellenzéki Konzervatív Párt szintén a bevándorlás korlátozását szorgalmazza.
Liam Byrne brit bevándorlásügyi államminiszter keddi rádiónyilatkozatában azonban megerősítette, hogy a kormány ellenzi bevándorlási kvóták bevezetését. Helyette inkább az ausztráliaihoz hasonló – csak a legjobban képzett személyek betelepülését elősegítő – pontrendszer alkalmazását pártolja, amelynek megvalósítása már el is kezdődött.
