Nagyvilág

Visszafordíthatatlan döntésekre készül Bush

John McCain republikánus jelölt elnökké választása esetén folytatja a rakétapajzselemek kelet-európai telepítésének politikáját, a lehetséges demokrata jelöltek szándéka nem egészen világos, de nyilvánvaló, hogy a Bush-kormányzat „visszafordíthatatlan tényeket akar maga után hagyni" - mondta Szergej Lavrov.

Az orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapnál tett látogatást és adott terjedelmes interjút a bukaresti NATO-csúcs előtt. A hétfőn megjelent interjúban Lavrov kijelentette: „Azon vagyunk, hogy lépéseinket ideológiamentessé tegyük. Amint Vlagyimir Putyin elnöksége első évében meghatározta: gyakorlatiasság, a nemzeti érdekek védelme, de konfrontáció nélkül, és készség az egyenjogú együttműködésre mindenkivel, aki kész erre.

Az amerikai külpolitika érinti az érdekeinket, de el kell ismerni, hogy az Egyesült Államok valóban globális érdekekkel bíró hatalom. Mi tudomásul vesszük, hogy ez a realitás, amellyel számolnunk kell”.

Elismerte, hogy a NATO mind aktívabban igyekszik behatolni a posztszovjet térségbe, de úgy vélte, nem lenne jó, ha Moszkva nyomást gyakorolna a volt szovjet köztársaságokra, amelyek szuverén államok. Ehelyett vonzóvá kell tenni politikai, gazdasági, kulturális és minden egyéb tekintetben azt, amit Oroszország tud nyújtani – mondta, s hozzátette, hogy Moszkva ilyen szellemben dolgozik számos nemzetközi szervezetben.

Veszteséges a Nabucco

Ebben az összefüggésben felhozta a tervezett Nabucco gázvezetéket, amelyet „nyilvánvalóan erőltetett elképzelésnek” nevezett a Baku-Tbiliszi-Ceyhan vezetékkel együtt. „Ezek nem csupán elismerten veszteséges elgondolások, hanem nincs is gáz a feltöltésükhöz, és megtérülésük hosszú ideig tart, miközben van mód arra, hogy Európa megkapja ugyanazt a pótlólagos gázmennyiséget hamar megtérülő befektetések alapján.

Válaszaink gazdaságilag hatékonyabbak, racionális alapokra épülnek, és meg fognak valósulni” – mondta, utalva több épülő gázvezetékre, köztük a (majdan Magyarországon is áthaladó) Déli Áramlatra.

Lavrov szólt arról, hogy Ukrajnát és Grúziát minden erővel igyekeznek bevonni a NATO-ba, s kijelentette: ha ez megtörténik, az „következményekkel jár”, elsősorban geopolitikai, de gazdasági téren is. A hadiiparban sok ukrán és orosz cég között szoros az együttműködés, s ez nem maradhat így, ha Kijev csatlakozik a NATO-hoz.

Sikerekre törekednek a NATO-csúcs előtt

Ugyanakkor úgy vélte: az Oroszország körüli feszültségek nem feltétlenül az amerikaiak oroszellenességéből erednek. Lehet, hogy csupán külpolitikai sikerekre törekednek a NATO-csúcs előtt. Utalt rá, hogy a csúcson Afganisztánról is szó lesz, s Oroszországtól az egész NATO számára katonai tranzitlehetőséget, továbbá bizonyos légi szállítási kapacitásokat kérnek.

„Készek vagyunk az együttműködésre, de keményen ellenállunk minden olyan kísérletnek, amely károsítja érdekeinket” – mondta.
Végül Lavrov sok más mellett szólt az Ukrajnához fűződő kapcsolatokról, s úgy vélte: a konfliktusok zöme lényegében az ukrajnai belső politikai viszályokra vezethető vissza, Oroszország Ukrajnát stabil és egységes államnak szeretné látni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik