A dalai láma nem mondhat le rangjáról, hiszen nem választott vezető, reinkarnáció útján szállt rá a tisztség. Még gyermekkorában jelölik ki, mert benne született újra az előző dalai láma személye – mondta el a FigyelőNetnek Hendrey Tibor, a Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ elnöke. Téves tehát a magyar sajtó szóhasználata, amely szerint a dalai láma kész lemondani a tibetiek szellemi vezetőjének tisztéről, ha elfajul az erőszak, és ellenőrizhetetlenné válnak az események Tibetben.
Szabadságharc indulhat
A vallási vezető nem lemondásának, hanem visszavonulásának lehetőségét vetette fel, ami a társaság elnöke szerint egyfajta figyelmeztetés a kínai kormánynak. A dalai láma ugyanis Tibet legfőbb karizmatikus és vallási vezetője: a nép szemében ő a legfontosabb személy. Ha visszavonul, vagyis nem gyakorolja többé politikai ráhatását, Tibetben elszabadulhatnak az indulatok. A fiatalabb generációk körében olyan erős a függetlenség igénye, hogy akár erőszakos eszközökkel is hajlandók lennének harcolni a szabadságért – mondja Hendrey.
Erőszakba torkollott a szerzetesek mozgalma – KÉPGALÉRIA
A dalai láma a középút politikáját folytatja, békés harcot hirdetett, és az ő fellépésének volt köszönhető, hogy eddig nem indult harc Kína ellen. Hendrey Tibor szerint a visszavonulás lehetőségének felvetése egyértelműen „figyelemfelhívás” a kínai kormány számára: beszüntetik az erőszakot, vagy a későbbiekben vállalják akár a fegyveres konfliktust is.
Már 99 áldozat
A száműzetésben élő tibeti vezető keddi sajtóértekezletén bejelentette, hogy visszavonul, ha Tibetben elfajul az erőszak, és ellenőrizhetetlenné válnak az események. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfő ugyancsak kedden azzal vádolta a dalai lámát, hogy ő hangolja össze a halálos kimenetelű lázongásokat, és hívei a nyári pekingi olimpia „szabotálására uszítanak”.
A Human Rights Watch nemzetközi emberjogi szervezet szerint Kína tévesen okolja ezekért a láma híveit, és a tibeti vezető egy német lapnak nyilatkozva maga utasította el a játékok esetleges nemzetközi bojkottját. Az emigráns tibeti kormány szerint eddig 99-en haltak meg a kínai biztonsági erők és a tibeti tüntetők közötti összecsapásokban. A legújabb, keddi összetűzések mérlege 19 halott.
Válasz az uniónak
Kína kedden válaszolt az Európai Uniónak, amelynek soros szlovén elnöksége hétfőn nyilatkozatban intette nyugalomra az összes érintett felet. „Reméljük, hogy az Európai Unió tiszteletben tartja a tényeket, megkülönbözteti a valóst a hamistól és a nemzetközi közösséggel együtt megakadályozza a dalai láma klikkjének erőszakos bűncselekményeit” – közölte Liu Csien-csao (Liu Jianchao), a pekingi külügyminisztérium szóvivője.
Tibetben az 1959. márciusi felkelés 49. évfordulóján törtek ki zavargások. A szerzetesek vezette, több napja tartó lhászai tiltakozó mozgalom pénteken torkollott erőszakba, kényelmetlen helyzetbe hozva a nyári olimpiai játékokra készülő kínai vezetést.
