A vajdasági magyar pártok azt sugallták a magyar kormány felé, hogy ne elsőként, és lehetőleg ne egyedül, hanem a régió más államaival egy napon ismerjék el Koszovót – fogalmazott Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. Az utóbbi időben több riasztó jelet tapasztaltunk a szerb radikális erők magas rangú vezetőitől, akik a szélsőségeseket bíztatták és ehhez igazolásként használták fel Koszovó függetlenségének elismerését – fogalmazott.
Kormányba, de nem minden áron
Pásztor István lapunk kérdésére elmondta: a májusi választásokon nem a
kormányban mindenáron való részvétel a fontos a koalíció számára, de
kormánypozícióból sokkal hatékonyabban lehetne érvényesíteni az
elképzeléseket. Hosszú távon kívánunk politizálni, függetlenül attól,
hogy ki alakít kormányt és ki szerez többséget. Hosszú távú kisebbségi
politizálást pedig csak úgy lehet megvalósítani, ha az aktuális kormánnyal
aktív viszonya van a kisebbségi politikusoknak – mondta.
Szerbiának májusban két alternatíva közül kell választania, a szerb radikalizmus, a lemaradás vagy az európai integráció között, mi az utóbbiban vagyunk érdekeltek, és csak ez az alternatíva az elfogadható számunkra – mondta. Abban az esetben, ha a demokratikus pártok kerülnek hatalomra, a vajdasági magyar erők megkerülhetetlenek lesznek mindenféle vonatkozásban, nem lesz olyan erő, aki megengedhetné magának, hogy 3-4 képviselőnket mellőzni tudja – fogalmazott.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke. (fotó: MTI)
A köztársasági parlamentben jelenleg három vajdasági képviselő van, ha meg tudjuk ismételni az elnökválasztáson elért eredményeket, akkor lehetőség van akár 5-6 parlamenti mandátumra is – latolgatta a májusi esélyeket Pásztor István. A tartományi parlamentben a jelenlegi 11 helyett akár 16-18 képviselői hely is reálisnak tűnhet. Önkormányzati szinten a cél az, hogy a 2004-ben elvesztett városok vezetését visszaszerezzük, többek között Kanizsát. Sajnos a demokratikus pártok nem a radikálisoktól próbálnak elhalászni szavazatokat, hanem a kisebbségi erőktől – mondta.
Egyre kevesebben szavaznak magyar pártra
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke a koalíció létrehozásával kapcsolatban úgy fogalmazott: 16 éve fordult elő utoljára, hogy a vajdasági magyaroknak lehetőségük volt arra, hogy egyetlen magyar politikai szubjektumra adják le szavazatukat. A három vajdasági erőt egyesítő koalíció azért jöhetett létre, mert a VMSZ vezetőségében váltás történt, és Pásztor Istvánnal lehetővé vált az együttműködés – fogalmazott Ágoston. A politikus hozzátette: a három vajdasági erő (a VMSZ, a VMDK és a VMDP) összefogása azért is vált szükségessé, mert az utóbbi időben vészesen csökkent a vajdasági magyar pártokra leadott szavazatok száma. Az elmúlt választásokon a magyarok több mint fele szerb pártokra szavazott – emlékeztetett.
A Kárpát-medencében jelenleg egy korszakváltásnak lehetünk tanúi, a kisebbségi egypártrendszerek válságba kerültek, a magyar-magyar kapcsolatrendszer változásokon ment keresztül, ezért is volt szükség az összefogásra – mondta.
Új autonómiakoncepció
A koalíció új autonómiakoncepcióval állt elő, melyet napokon belül eljuttatnak a szerb és a magyar parlamentbe, valamint nemzetközi szinten is népszerűsíteni fognak. Koszovó függetlensége felülírta az állami szuverenitásról alkotott eddigi elképzeléseket, lehetővé tette az önrendelkezés jogát etnikai alapon, amit a szerb kormány a Kosovska Mitrovica-i autonómiaként emleget – fogalmazott Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke. A koalíció által elkészített dokumentum etnikai alapú területi autonómiáról, és a magyarországihoz hasonló települési önkormányzati rendszer létrehozásáról szól – mondta.
A vajdaságiak számára nem fogadható el olyan megoldás, mely olyan lehetőségeket biztosít a Koszovóban élő szerbek számára, melyeket a vajdasági magyar közösségekkel szemben nem alkalmaz – tette hozzá Pásztor István.
