„A románok és a magyarok számára egyetlen út létezik, az együttélésé” – mondta Székelyföldön Basescu. Akárcsak tavaly nyáron, amikor közel két hetet töltött Háromszéken, az államelnök feleségével együtt most is a kovásznafürdői protokollvillában szállt meg, és a három nap alatt több ízben tárgyalt Kovászna és Hargita megye román és magyar vezetőivel – írja a Krónika című erdélyi napilap.
Băsescu elmondta: azért tért vissza Székelyföldre, mert tavaly jól érezte magát a helybéliek körében. Az államfő pénteken részt vett egy épülő ortodox kápolna keresztjének a megszentelésén, este pedig a sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglőben vacsorázott, ahová elmondása szerint azért tért vissza, mert az elmúlt nyáron ott szolgálták ki élete legjobb gulyásával.
Nem Koszovó miatt utazott
Bár a román hírügynökségek szerint az államelnök látogatásának célja az volt, hogy a koszovói események után valós képet kapjon a székelyföldi közhangulatról, Traian Băsescu cáfolta ezt. Ugyanakkor azt is tagadta, hogy látogatásának köze lenne a Székely Nemzeti Tanács szombati, Sepsiszentgyörgyön tartott üléséhez, azonban a helybéli politikusokkal folytatott tárgyalásokon minduntalan szóba kerültek ezek a témák.
Az államelnök szerint csak azok vonhatnak párhuzamot Koszovó és Székelyföld között, akik nem értették meg a két régió közötti különbséget. Kifejtette: tévednek azok a politikusok, akik azt hiszik, hogy Romániában szavazatokat lehet nyerni a szélsőséges nacionalizmussal. Basescu szorgalmazni fogja, hogy foglalják bele az új tanügyi törvénybe, hogy a kisebbségi diákok számára speciális módszerrel oktassák a román nyelvet. Mint mondta, fenntartja tavaly is hangoztatott álláspontját, mivel ebben a kérdésben a többségi nemzet felelősségéről van szó.
Diszkriminációra panaszkodnak a románok
A Kovászna és Hargita megyei román civil szervezetek és politikai alakulatok képviselői azt kérték az államelnöktől, támogassa határozottabban a helyi román közösségeket. Ioan Solomon, a Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fórumának elnöke elmondta: tájékoztatták az államelnököt a két megyében élő román közösséget érintő sajátos gondokról, és az autonómiatörekvések ellen is szót emeltek. Solomon szerint a székelyföldi románok diszkrimináció áldozatai, a térségben etnikai tisztogatás zajlik, a románok nem férnek hozzá a köztisztségekhez, mivel nem ismerik a magyar nyelvet, és a közpénzek elosztásakor is háttérbe szorulnak.
A román közösség képviselői arra kérték Băsescut, a központi intézmények támogassák határozottabban a két megye román közösségeit, és dolgozzanak ki stratégiát a térségben élők gondjainak rendezésére. „Nem a magyarok ellen kell stratégiát kidolgozni, hanem annak érdekében, hogy az itt élő románok és magyarok ne párhuzamos utakon járjanak, hanem a frusztrációkat és gyűlöletet félretéve békésen éljenek együtt” – szögezte le Solomon.
Autonómia helyett decentralizáció
Az államelnök azt kérte a székelyföldi vezetőktől, „helyezzék alkotmányos keretek közé” az autonómiatörekvéseket. Mint hangoztatta, ő is az önrendelkezés híve, ám szerinte ez azt jelenti, hogy le kell osztani helyi szintre a feladatokat, ugyanakkor Calarasi és Bihar megyének egyforma autonómiával kell rendelkeznie
„A gondokat helyben, egymás között kell megoldani, és nem közvetítők bevonásával. Ez a legrövidebb útja a kiegyezésnek, megbékélésnek, nem pedig a panaszkodás. Félre kell tenni a frusztrációkat” – hangoztatta Băsescu. Ugyanakkor úgy vélte, a románoknak le kellene vetkőzniük korábbi beidegződésüket, hogy más megyékből hoznak intézményvezetőket Székelyföldre, és a magyaroknak is lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy a hozzáértő románok vezető tisztségeket töltsenek be különböző intézményeknél. „Nem etnikai alapon, hanem rátermettség függvényében kell elosztani a posztokat” – sommázott az államelnök.
