Koszovóba utazott kedden az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Javier Solana azután látogat a függetlenségét múlt vasárnap kikiáltó területre, hogy hétfőn az EU külügyminiszterei közös állásfoglalásban vették tudomásul: a pristinai függetlenségi határozat elkötelezi Koszovót a demokrácia és minden polgár jogegyenlősége, továbbá a szerb és más kisebbségek oltalmazása, a kulturális és vallási örökség védelme mellett, valamint elfogadja a nemzetközi felügyeletet.
A többség elismeri
Az unió tagországainak nagy többsége el fogja ismerni Koszovót: Ausztria ezt már be is jelentette, Németország kedden tervezi megtenni a bejelentést, de a magyar külügyminiszter is megtette már ajánlását. Alfred Gusenbauer osztrák kancellár kedden közölte, hogy döntésével egyidejűleg Ausztria kész minden támogatást megadni Szerbiának az Európai Unióhoz vezető úton.
Koszovó szuverenitását hétfőn elismerte a BT vétójoggal rendelkező öt tagja közül három, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország. George W. Bush amerikai elnök Fatmir Sejdiu koszovói elnöknek hétfőn küldött levélben köszöntötte a független és szuverén államot.
Moszkva és Belgrád nem nyeli le a békát
Oroszország elfogadhatatlannak tartja Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását – erről tájékoztatta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon amerikai kollégáját, Condoleezza Rice-t. Az orosz diplomácia vezetője a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy „a lépés veszélyes következményekkel járhat, és magában hordozza az évtizedek alatt kialakult világrend és nemzetközi stabilitás lerombolásának veszélyét”.
Boris Tadic szerb elnök azt kérte hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy a testület lépjen fel Koszovó frissen kikiáltott függetlensége ellen, mivel az – érvelése szerint – ellentétes a Szerbiára vonatkozó korábbi ENSZ-határozatokkal. „Őszinte leszek: egy békeszerető országtól, amelyben egy büszke és európai nép él, elragadták identitásának, hagyományainak és történelmének egy részét” – fogalmazott a szerb elnök. Mint hangsúlyozta, a szerb államiság bölcsője egykor Koszovó volt, amely identitásuk központi része. Tadic szerint ha a BT semmit nem tesz Koszovó kiválásának megakadályozására, ez üzenet arról, hogy egy ország szuverenitása és határai sincsenek biztonságban. A szerb elnök ugyanakkor megerősítette: Belgrád, amely a viták békés rendezését támogatja, nem alkalmaz erőszakot Koszovóval szemben.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár ugyanakkor arról számolt be: a világszervezet elérte a békés konszolidációt és a működő önkormányzat létrejöttét Koszovóban, ahol már öt sikeres választást rendeztek.
A BT-tag Indonézia, amely „saját” szakadár mozgalmai miatt aggódik, nagykövetén keresztül tudatta: figyelemmel kísérik a balkáni helyzetet, de egyelőre nem ismerik el Koszovó önállóságát.
Nem Koszovó az első
A történelemben nem Koszovó az első állam, amely egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét és vált önálló állammá. Belgium 1830-ban szakadt el Hollandiától, Kelet-Pakisztánból pedig India katonai támogatásával keletkezett Banglades 1971-ben. Az „anyaállam” mindkét esetben eleinte törvénytelennek tartotta az új állam létrejöttét, és érvénytelennek függetlensége kikiáltását. Ám nemzetközi jogászok szerint erre nincs is szükség.
