A Libération szerkesztőségi cikke mindkét félelmet megfogalmazza. „Milyen stabil megoldást tud az Európai Unió a koszovóiaknak biztosítani?” – teszi fel a kérdést a baloldali újság, és felhívja a figyelmet arra, hogy az egykor a nacionalizmusok meghaladást célul kitűző Európai Unió most precedenst teremt. Ennek nyomán a flamandok, a katalánok, a baszkok vagy a korzikaiak nem fognak késlekedni a kettős mérce elítélésével. „Ennek a szélsőségesen korrupt miniállamnak a létrehozása a legkisebb gazdasági életképesség nélkül a destabilizáció veszélyét hordozza magában” – írja a Libération, amely szerint Koszovó „látszatfüggetlensége egy olyan Európa diplomáciai és politikai bábáskodásának az eredménye, amely a hátsó udvarban oldja meg ügyeit”.
A konzervatív Le Figaro – szintén arra figyelmeztetve, hogy az új ország gazdaságilag még sokáig életképtelen lesz – Koszovó, a kisebbik rossz című szerkesztőségi cikkében mégis optimistább: „Az (európai) nézeteltéréseket, bármilyen mélyek is, sikerült kordában tartani… Eljött az idő Európa számára, hogy bebizonyítsa: 17 évvel Jugoszlávia szétesése után képes végre stabilizálni a Balkánt. Ha nem sikerül neki, akkor többé senki nem fogja tisztelni”.
A Le Parisien című fővárosi lap szerint függetlenségük kikiáltásával a koszovóiak valójában Pandora szelencéjét nyitották meg, aminek kettős a kockázata: egyrészt újra meggyulladhat a balkáni lőporos hordó, másrészt szeparatista követelések lavinája indulhat el a világban.
A L,Est Républicain úgy véli, hogy a függetlenség egyoldalú deklarálása nem oldott meg semmit. A Le Républicain Lorrain szerint Európának most a szerb kisebbség jogait kell garantálnia. A Sud-Ouest pedig úgy véli, hogy Szerbia biztosan ellenállni fog, s „Koszovó elvesztésének kulcsa most már Brüsszelben van”. A La Montagne szerint is most Európa került előtérbe: „a 27-eknek európai távlatot kell mutatniuk Szerbia számára … Bernard Kouchner (francia külügyminiszter) sok sikert kívánt Koszovónak. Kívánhatott volna legalább annyit Európának is!”
