A müncheni biztonságpolitikai fórumon elhangzott beszédében a holland politikus Afganisztánt és a Balkánt említette első helyen azon területek sorában, ahol az atlanti szövetségre nagy felelősség hárul a béke és a biztonság garantálásában.
A főtitkár úgy értékelte, hogy a NATO előtt álló feladatok megoldása érdekében új stratégiára, az eddiginél átfogóbb biztonságpolitikai megközelítésre van szükség.
Siker Afganisztánban
Afganisztánnal kapcsolatban a főtitkár úgy értékelte, hogy a biztonság és a stabilitás megteremtésében sikerült előrelépni. Jaap de Hoop Scheffer közvetve utalt a tagállamok között a katonai szerepvállalás ügyében felerősödött vitákra, a csapatok bevetésével kapcsolatban rugalmasabb hozzáállást és nagyobb szolidaritást sürgetve.
Fontosnak nevezte továbbá a NATO logisztikai tevékenységének javítását a közép-keleti országban, valamint azt, hogy a tagállamok fokozottabban vegyenek részt az a afganisztáni biztonsági erők kiképzésében. A főtitkár közölte, hogy a közelgő bukaresti csúcstalálkozón az állam- és kormányfők egyfajta útitervet fogadnak majd el az afganisztáni rendezés menetrendjére.
Koszovó: a Balkán stabilitása a tét
Koszovóval kapcsolatban kiemelte a Balkán stabilitásának biztosítását. Ugyancsak a bukaresti csúcsra utalva hangoztatta, hogy a szövetség fenn kívánja tartani a “nyitott kapuk” politikáját, első helyen Montenegrót és Bosznia-Hercegovinát, valamint Szerbiát említette. Belgrád számára egyértelművé kell tenni az euroatlanti kilátásokat – fogalmazott a főtitkár, hozzátéve ugyanakkor, hogy Szerbia részéről is megfelelő erőfeszítésekre van szükség. Ugyancsak hangsúlyozta az Ukrajnával és Grúziával való együttműködés erősítésének szükségességét.
Franz Josef Jung német védelmi miniszter beszédében ismét elutasította, hogy Németország Afganisztán déli tartományaiba is küldjön katonákat. A miniszter hangoztatta, hogy az afganisztáni rendezés nem biztosítható csupán katonai eszközökkel, az újjáépítés támogatását, valamint a helyi biztonsági erők kiképzését ugyancsak fontosnak nevezte.
